Mint arról lapunk már korábban beszámolt, szeptember elsején lép hatályba az építési törvény 2016. júniusi módosítása, amely felhatalmazást ad a kormány számára, hogy az egyszerűsített bejelentéssel érintett, 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületek építészeti-műszaki tervezői, valamint a vállalkozói kivitelezői tevékenységéhez szükséges felelősségbiztosítási szerződés tartalmát és meglétét ellenőrizze. Csakhogy másfél hónappal a hatályosulás előtt sem a tervezők, sem a kivitelezők nem tudják, mire kell kiterjednie a kötelezően megkötendő biztosításnak - hívja fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Koji László ÉVOSZ elnök lapunknak elmondta, a végrehajtást szabályozó rendelet híján a szakmának lassan nem marad ideje a felkészülésre, ami hátráltathatja majd az épp hogy beindult építkezéseket. A szövetség már korábban is megfogalmazta a kötelező felelősségbiztosítással kapcsolatos ajánlásait (lásd alább) ám eddig visszajelzést nem kaptak.

Az áprilisban, májusban meglóduló építési engedélyezés illetve bejelentés kapcsán Koji László úgy vélte, idén 12-13 ezer lakóingatlan építése kezdődhet el, ezek 2017-2018-ban jelennek meg a statisztikában. Munkaerőhiánytól Koji nem tart, de az elvándorlás nem állt meg, ezért jobban meg kell fizetni a kivitelezőket, ami szerinte a következő három évben legalább évi 10 százalékos (3 év alatt minimum 30 százalékos emelést jelent).

Az új szabályozáshoz a szakszövetség szerint a következőket kellene figyelembe venni:

  • Mivel a tervező és a kivitelező a saját felelősségi körében tud felelősséget vállalni és időben eltérő módon jelennek meg a lakóingatlan elkészítésében és megvalósításában, indokolt, hogy külön-külön rendelkezzenek felelősségbiztosítással.
  • A tervező és kivitelező vállalkozásokat egyaránt képviselve javasolják, hogy a tervezés vonalán az építészeti tervezést vállaló (és szükség szerint szakági tervezőt bevonó és koordináló) jogi vagy természetes személyi körben legyen kötelező a felelősségbiztosítás. A kivitelező vállalkozói körben a fővállalkozó (generál kivitelező) részére legyen kötelező a felelősségbiztosítás.  Ezzel, ugyanúgy, mint a kedvezményes forgalmi adó szabályozással, a komplett létesítményt "felvállaló" tervezési és kivitelezési konstrukciók   irányába orientálódik a megrendelő a felelősségbiztonság területén is. Ott, ahol házilagos (kalákás) kivitelezést választ a lakóingatlant építtető, a felelősséget is neki kell vállalnia, illetve neki kell gondoskodni a harmadik fél részére okozott károk rendezéséről.
  • A készülő kormányrendelet fogalmazzon meg minimumot. A fővállalkozó (generál) kivitelező számára javasolt minimális elvárás, illetve felelősségtartalom térjen ki a vagyoni, a személyben történő, és a tevékenységgel, szolgáltatási körében, valamint az alvállalkozó által okozott kár megtérítésére.
  • A felelősségbiztosítás az adott, konkrét projektre kell, hogy vonatkozzon. Azonban projektbiztosítással vagy éves keretbiztosításon belül egyaránt kezelhető legyen.
  • Szabad biztosítóválasztás mellett működhessen a rendszer.
  • A felelősségbiztosítás fedezeti összegénél az elvárt minimális fedezeti összeg legyen meghatározva a létesítmény vállalkozási szerződésben rögzített nettó bekerülési értékkategóriákhoz kötve (telek ára és forgalmi adó nélküli nettó érték alapján).
  • Értékkategóriáknak a 40 millió forint alatti, a 40-100 millió forint közötti és a 100 millió forint feletti értékű lakóingatlanonkénti bontást javasolja a szövetség.