Itt a tavasz, az építkezések ideje, s bizony sok otthonteremtő és házát átalakító - akaratlanul vagy éppen akarattal - esik bele a szabálytalanság csapdájába, mert a helyi önkormányzat építéshatósági osztályán nem néznek utána a szabályozásnak. Annak ellenére nem, hogy - bizonyos szabálytalanságok esetén - súlyos bírságra számíthatnak. A szabálytalanságok hatékonyabb feltárását célozza az építési törvény módosítási javaslata, aminek lényege - egyebek mellett - az építésügyi monitoringrendszer létrehozása. A BM Területrendezési és Építésügyi Főosztályán elmondták: a szabálytalan építkezésre vonatkozó építésügyi bírság kiszabásának eseteit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), valamint az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet (ÉpbirR.) szabályozza. E szerint ha az építésügyi hatóság a szabálytalanul épített objektumra a fennmaradási engedélyt megadja, ezzel egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabnia. A bírság alapját a szabálytalan építmény számított értéke - az építmény bruttó térfogata, felülete, magassága, darabszáma, illetve alapterülete - adja, megszorozva a rendeltetésétől függő, az ÉpbirR.-ben meghatározott egységárral. Az így kapott értéket a tényleges készültségtől függő szorzószám, valamint a szabálytalanság jellegétől (engedély nélkül, engedélytől eltérő, védett avagy műemléki épületen végzett szabálytalan építési munka stb.) függő százalékos érték korrigálja. A bírság megállapításánál az építésügyi hatóságnak mérlegelési lehetősége nincs, méltányosságot nem gyakorolhat. Mértéke általánosságban nem meghatározható, így minden esetben egyedi számítás alapján kell kiszabni, ami azt jelenti, hogy a beruházás költségéhez mérve is számottevő összeg lehet. Az Étv. alapján az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, melyek behajtása az APEH hatáskörébe tartozik. A II. kerületben az elmúlt években a szigorúbb építéshatósági eljárásoknak és az új kerületi városrendészeti szabályzatnak köszönhetően jelentősen sikerült visszaszorítani az engedélytől eltérő építkezéseket. Míg 2005-ben emiatt 111 fennmaradási engedélyt adtak ki, több mint 400 millió forint építésrendészeti bírság kiszabásával, addig 2010-ben 24 fennmaradási engedély kiadása mellett 37 millió forint bírságot állapítottak meg - tájékoztatták lapunkat. A XI. kerületben a szabálytalanságok sorában ugyancsak a kiadott engedélytől eltérően végzett építési munka a jellemző, számuk és az eltérés mértéke azonban itt is csökkenőben van. Amíg 2008-ban 72, addig két éve 36, tavaly pedig 34 esetben adott fennmaradási engedélyt a hatóság, a kivetett építésügyi bírságok száma pedig 2008-ban 70, két évvel ezelőtt 19, míg az elmúlt évben 30 volt; 2010-ben a bírság összege meghaladta a 18 millió forintot. A bírság kiszabásával egyidejűleg két éve 157 kötelezési (bontási, átalakítási stb.) határozat született, tavaly ezek száma 36-ra csökkent. Zuglóban az elmúlt években engedély nélküli építkezés nem volt, de itt is gyakori, hogy a kivitelezés eltér a tervektől. 2009-ben a helyi építéshatóság 21 esetben, 2010-ben pedig 28 építkezésen tárt föl szabálytalanságot, a bírság 2009-ben mintegy 6,5 millió, míg 2010-ben 12,5 millió forintot tett ki. A XVI. kerületben megkeresésünkre elmondták: az építésügyi iroda 2009-ben közel 13,5 millió, tavaly pedig 10,8 millió forint építésügyi bírságot szabott ki jogerősen, aminek nagy részét befizették. A legtipikusabb és egyre növekvő számú szabálytalanság az elő- és oldalkertekben álló 20 négyzetméternél kisebb, lábon álló kerti tető gépkocsitárolásra való használata. Rákosmentén kis számban kellett szabálytalan építkezés miatt eljárást indítani: a kerületben az építési fegyelem elfogadható, s a jogszabályban meghatározott mértékű - egyes esetekben akár milliós nagyságrendű - bírságok kiszabása visszatartó erőt jelent - mondták a kerület szakemberei.