A sikerdíj jogi megítélése

Minden megbízási típusú szolgáltatásnak van egy általános gazdasági célja, iránya, funkciója: a jogosult adott szükségletének, gazdasági érdekének a szolgálata. Ha ez kielégítést nyer, akkor tágabb értelemben minden megbízás eredménnyel jár, sikerre vezet. Ettől azonban még nem lesz belőle sem vállalkozás, sem eredménykötelem, de még csak sikerdíjas megbízás sem. Így kezdi a sikerdíjas szerződés levezetését a Fővárosi Ítélőtábla egyik szakmai anyaga.
Németh Géza, 2008. július 29. kedd, 23:59

Az ügyvéd a perbeli képviselet elvállalásakor, az orvos a beteg kezelésének megkezdésekor, az ingatlanközvetítő az értékesítési megbízás elfogadásakor, az őrző-védő megbízott egy objektum őrzésének vállalásakor vagy a kereskedelmi megbízások kötelezettje egyetlen esetben sem garantálja abszolút módon, hogy a pert megnyeri, a beteget meggyógyítja, az ingatlanra teljes bizonyossággal vevőt vagy eladót szerez, az őrzött objektumot fenyegető minden támadást elhárít vagy éppen a kereskedelmi üzletet biztosan létrehozza. Ennek végső oka pedig a kifejteni vállalt tevékenység fizikai természetében rejlik. Mindegyikre hatással lehetnek ugyanis a tevékenység kifejtőjétől és magától a tevékenységtől is független, olyan külső tényezők, amelyek a feladat leggondosabb ellátása ellenére is megakadályozhatják vagy korlátozhatják, illetőleg módosíthatják a célzott eredmény bekövetkezését. Ez a bizonytalansági tényező, amely bár maradéktalanul soha nem küszöbölhető ki, jelentős mértékben csökkenthető a tevékenység kifejtőjének személyes tulajdonságai által. A kötelezett különleges szakértelme, szakmai felkészültsége, a szakmában való jártassága, rátermettsége, gyakorlottsága, tapasztaltsága, információval való ellátottsága és ügyessége, továbbá a konkrét tevékenységtől függő számtalan más személyes és szakmai jellemzője hatással lehet az eredményességre. A Ptk. 474. § (1) bekezdése értelmében a megbízott a megbízási szerződés alapján köteles a rábízott ügyet ellátni. Az említett kockázati elemből következően szolgáltatásának nem törvényes kelléke az eredményesség, és a szerződés eltérő rendelkezésének hiányában díjazás akkor is megilleti, ha eljárása nem vezetett sikerre - Ptk. 478. § (2) bekezdése. A törvény szerint a megbízott eljárása akkor szerződésszerű, ha az ügy ellátása során mindent úgy tesz, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ez azt jelenti, hogy saját képességeinek, adottságainak és tudásának a legjavát köteles nyújtani. A törvény alapján fennálló felelőssége pedig ezeknek a hiányára korlátozódik. A szerződő feleknek lehetőségük van arra, hogy az alaphelyzetben a megbízót terhelő bizonytalansági kockázatot - jogi eszközökkel - a megbízott oldalára telepítsék. A törvény a Ptk. 474. § (1) bekezdésében, a megbízás fogalmi elemei között a megbízási díjat nem említi, amiből az következik, hogy az ellenszolgáltatásban való megállapodás az ilyen típusú szerződésnek nem lényegi kelléke, az ügylet létrejöhet a díjban történő megállapodás nélkül is. A megbízó egyébként főszabályként díj fizetésére köteles - Ptk. 478. § (1) bekezdése -, amelyet csak a megbízott szerződésszegése - Ptk. 478. § (2) bekezdése - vagy részleges teljesítése (Ptk. 478. § (3) bekezdése) esetén jogosult csökkenteni. A törvénynek a megbízási díjra vonatkozó rendelkezései azonban diszpozitívak, ezért ezektől a felek a Ptk. 200. § (1) bekezdésében biztosított jogukkal élve - egyező akarattal - eltérhetnek és helyette a jogszabály kötelező alkalmazását igénylő rendelkezéseibe nem ütköző, bármilyen más tartalmat szabadon megállapíthatnak. Ez magában foglalja annak lehetőségét is, hogy a megbízott díjigényét és esetleg annak mértékét is feltételhez kössék. Ezért nincs jogi akadálya annak, hogy a felek szerződésükben úgy állapodjanak meg, miszerint a megbízottat csak eredményes eljárás esetén és az eredményhez igazodó mértékű díjazás illeti meg. A sikerdíjas megbízási szerződések a piacgazdaság kialakulásának és terjedésének egyre gyarapodó igényeit szolgálják, ezért nem véletlen, hogy azok leginkább a kereskedelmi megbízások között fordulnak elő. A bírói gyakorlatban az ingatlanközvetítési, biztosításközvetítési, ügyvédi, kereskedelmi ügynöki, őrző-védő és piacfejlesztő megbízásokból származó jogviták a leggyakoribbak.

HOZZÁSZÓLÁSOK