Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésére vonatkozó előterjesztését. Az államfő döntését azzal indokolta, hogy a szocialista politikus mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével.

Nem számít meglepetésnek, hogy Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá Horn Gyula kitüntetésére vonatkozó előterjesztését - mondta kérdésünkre Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting politikai elemzője. A szakember szerint a köztársasági elnök döntése várható volt, miután az Alkotmánybíróság tegnapi határozatában kimondta, hogy az államfő az alkotmányos értékrend mentén mérlegelheti az egyes kitüntetések aláírását. Szomszéd Orsolya hangsúlyozta: egy ilyen döntés meghozatalakor az államfőnek szem előtt kell tartania, hogy a kitüntetés megosztja a közvéleményt. Érdemes itt idézni az Alkotmányt, amely kimondja, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ezen passzus útmutatását figyelembe véve - élve az Ab által kedden biztosított jogkörével - Sólyom László úgy ítélte meg, hogy ellenkezne az alaptörvény értékrendjével, ha egy olyan személy kapna magas rangú kitüntetést, aki korábbi tevékenysége során a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével ellentétesen cselekedett. Nem is igazán Sólyom László mai, hanem az Alkotmánybíróság tegnapi döntése tekinthető fontosnak - foglalta össze véleményét az elemző.

Kettő-null Sólyom László javára - értékelte az államfő döntését Kiszelly Zoltán politológus. Hozzátette: az elnök egyszerre aratott erkölcsi és intézményi győzelmet. Kiszelly szerint Sólyom döntése nagyobb részben értékalapúnak tekinthető, vagyis azzal magyarázható, hogy nem fér bele értékrendjébe Horn Gyula kitüntetése, kisebb részben pedig az államfő köztársasági elnöki hatáskör kibővítésével kapcsolatos törekvésének számlájára írható. Sólyom László már az Alkotmánybíróság első elnökeként sikeresen kitágította az Ab mozgásterét, most pedig a köztársasági elnök jogkörét szeretné szélesíteni - vélte a szakember.
Szerinte a döntés okán a baloldal nem fogja kedvelni Sólyom Lászlót, s kérdés, hogy az elnök csap-e egyet jobbra is, hogy kiegyensúlyozottnak tűnjön.
A kormányon belül Sólyom László döntése kapcsán elvileg az SZDSZ-nek lehetne az MSZP-től eltérő véleménye, de miután a koalíciós megállapodás melléklete a "szent a béke" állapotról szól, nem valószínű, hogy a szabaddemokraták disszonáns hangot ütnének meg. Kiszelly Zoltán szerint az SZDSZ - Mécs Imre távozása után - vélhetően nem bonyolódik 56-os ideológiai kérdésekbe már csak azért sem, mert a párt a konfliktusos vonalról pragmatikusra váltott.
Az elnök és a kormány viszonya viszont minden bizonnyal konfliktusos marad - tette hozzá a politológus.