A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a program kifutásától függetlenül ragaszkodik hozzá, hogy Ukrajna vegyen részt monitoring programjában, vagyis változatlanul ellenőrzése alatt akarja tartani az ország gazdaságpolitikáját − ez vélhetően annak a jele, hogy az IMF aggódik, képes lesz-e Kijev visszafizetni azt a 8 milliárd dollárt, amivel tartozik neki. A Valutaalap 2011-ben befagyasztotta 15 milliárd dolláros hitelprogramját, miután Ukrajna nem teljesítette vállalásait, különös tekintettel a lakossági gázárak emelésére.

A szervezet kétségei megalapozottnak tűnnek: az ukrán valutatartalék csak az ország háromhavi importszükségletét fedezi, és nem elegendő a 2014 közepéig lejáró adósságszolgálatra. Az optimista kormánynyilatkozatokkal ellentétben az IMF szerint idén nem várható az ukrán gazdaság komoly növekedése, különösen amíg legfőbb exportcikke, az acél termelése csökken. Az év elején az ukrán kormány újrakezdte tárgyalásait a Valutaalappal, de később közölte, hogy egyelőre nincs szüksége hitelre, miután alternatív forrásokat talált a pénzpiacokon. Az év első félévében az ukrán államkötvényeket sikerrel értékesítették, ám az elemzők úgy vélik, nincs garancia ennek megismétlődésére. A kormány bízik benne, hogy orosz és kínai hitelekhez juthat, amelyek ugyan drágábbak az IMF-énél, de nem kötik őket politikailag kellemetlen reformokhoz.

Az ukrán gazdaság egyértelműen lejtőre került − 11 hónapja folyamatosan csökken, visszaestek a külföldi befektetések és az ipar termelése. A második negyedévben a GDP év/év alapon 1,1 százalékkal csökkent, az ipar kibocsátása pedig 5,3 százalékot zuhant, amit a mezőgazdaság a kiváló termés dacára sem lesz képes pótolni. A lakossági fogyasztás viszont erősödik, ami azt jelzi, hogy az emberek az árnyékgazdaságból jutnak pénzhez − írta a The Moscow Timesban Igor Umanszkij, Julija Tyimosenko egykori kormányának pénzügyminisztere, aki szerint a reformok elmaradása éppen a jövő évi választások előtt okozhat súlyos gazdasági válságot.