Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Politológusok szerint 99 százalék az esélye annak, hogy a jelenleg is kormányzó szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció marad a helyén a vasárnapi osztrák választások után. Bár kapcsolatuk nem baráti, a két párt csak egymásra számíthat a politikai spektrum közepén, miközben folyamatosan szavazókat veszítenek a kisebb pártokkal, mint a balközép Zöld párttal és a bevándorló- és EU-ellenes Szabadságpárttal (FPÖ) szemben. Előzetes felmérések a szociáldemokraták (SPÖ) szavazati arányát 27 százalékra, a jobbközép néppártét (ÖVP) pedig 22 százalékra becsülik, amivel előbbi 2,4, utóbbi 4 százalékot vesztett az öt évvel ezelőtti eredményéhez képest. Javítani tudott viszont az FPÖ 3,5 százalékot, amivel immár 20 százalék fölötti támogatottsággal bír. Bekerülhet még a parlamentbe a 13 százalékon álló Zöld párt és az osztrák−kanadai milliárdos Frank Stonach alapította, 6 százalékkal bíró Team Stronach, amely a klasszikus liberalizmus mellett, de az euró ellen kampányol. Kérdés viszont, hogy átlépi-e a négyszázalékos küszöböt a néhai Jörg Haider pártja, a BZÖ és az új liberális párt, a NEOS.

Mivel a néppárt vezetője korábban kijelentette, nem alakítana kormányt az euroszkeptikusokkal, az SPÖ-nek pedig nem lenne többsége a zöldekkel, ezért nincs valódi alternatívája a centrista koalíciónak. Amint azt azonban Anton Pelinka osztrák politológus, a Közép-európai Egyetem professzora lapunknak elmondta, a két párt közötti kapcsolat "kényszerházasság", ami a kampányon is érezhető volt. A kormánypártok egymás ellen kampányoltak, próbálva javítani pozíciójukat a következő koalícióban. A kampányt a gazdasági témák dominálták, az SPÖ a társadalmi egyenlőséget és a milliomosokra kivetett adót ígért, az ÖVP viszont a gazdasági hatékonyság javításával és a kkv-k segítésével vágott vissza.

Bár kormányon valószínűleg marad a status quo, megfigyelők szerint az országban nem mehet minden tovább úgy, ahogy eddig. Ausztria jól vészelte át az euróválságot, sőt a munkanélküliségi ráta még a németnél is alacsonyabb, 4,8 százalékos. Az oktatási rendszer viszont sürgős változtatást igényel, mert az osztrák diákok az OECD-átlag alatt teljesítenek a felméréseken. Szintén reformra szorul a nyugdíjrendszer, amelybe az uniós átlagnál fiatalabban kerülnek be az osztrák dolgozók, komolyan megterhelve a büdzsét, és az adórendszer, amelynek átalakítása várhatóan konfliktust szül majd a kormánypártok között. A reformokat viszont megnehezíti, hogy mindkét párt sok szálon kapcsolódik különböző érdekcsoportokhoz, amelyek ellenállnak a változtatásoknak. Anton Pelinka szerint a pártok egymást hibáztatják a reformok elmaradásáért, a néppárt például évek óta blokkolja az oktatási rendszer átalakítását, mert jó viszonyt ápol az érintett közalkalmazotti szakszervezettel, míg az SPÖ-t a gazdaságot versenyképesebbé tévő lépések akadályozásával vádolja. Valahogy azonban túl kell majd lépniük az ellentéteken, mert a kommentátorok szerint még öt év tétlenség Ausztria gazdasági növekedését veszélyeztetheti.

Kép: Reuters