Valósággá válhat két olyan javaslat, amely az eurózóna válságkezelésének korábbi szakaszában merült fel, ám nem nyerte el a döntéshozók többségének tetszését. Az egyik az Európai Törlesztési Alap (ERF) létrehozása, amely átveheti az eurózóna tagországaitól államadósságuk egy részét, hogy bő két évtized alatt elmorzsolja a felhalmozott tartozást, a másik az úgynevezett kettős csomag, amely lehetővé tenné az Európai Bizottságnak (EB), hogy még parlamenti elfogadásuk előtt áttekintse az eurótagállamok költségvetéseit és változtatási ajánlásokat tegyen azokkal kapcsolatban. Az Európai Parlament (EP), Brüsszel és az eurózóna nemzeti kormányai megállapodtak arról, hogy az EB magas szintű szakértői testületet hoz létre az ERF megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, cserébe az EP nem gördít akadályt a kettős csomag későbbi bevezetésével szemben. Ezzel hónapok óta tartó patthelyzet ért véget.

Az ERF ötletét bő egy évvel ezelőtt vetette fel a német gazdaságkutató intézetek vezetőit tömörítő bölcsek tanácsa. Mintájául az Egyesült Államokban 1790-ben felállított alap szolgált, amelyet az amerikai függetlenségi háború örökségeként visszamaradt adósság ledolgozására hoztak létre. Az ERF-fel az európai valutaunió első évtizedének tapasztalatlansága miatt megörökölt terhet tudnák le az eurózóna országai.

A koncepció szerint az eurótagországok átcsoportosítanák a GDP-jük 60 százalékát meghaladó adósságukat az ERF-be, amely 25 év alatt törlesztené azt. A résztvevők letétbe helyeznék az alapnál aranytartalékuk és devizatartalékuk ötödét, illetve bevezetnének egy európai adót, amely az ERF-be folyna be. Ezek adnák az alap által kibocsátott kötvények fedezetét. A résztvevőknek vállalniuk kellene, hogy megmaradt adósságuk nem lépi át a bűvös 60 százalékos arányt, amelyikük nem teljesítené ezt, az kiesne a rendszerből és folytathatná teljes tartozása törlesztését. Számítások szerint az ERF-nek 2,3 ezer milliárd eurót kellene eltüntetnie. Elemzők azt tartják a javaslat szépségének, hogy az alap ideiglenes jellege miatt hosszabb távon a fegyelmezett költségvetés készítésének és az újabb eladósodás elkerülésének felelőssége visszaszállna az eurózóna tagállamaira.

Kép: Reuters