Mélyponton Magyarország versenyképessége

Nehéz finanszírozási forráshoz jutni Magyarországon és instabil a gazdaságirányítási környezet − ezt a két hibát rótták fel a leggyakrabban a WEF 2013−2014-es jelentésében idézett vállalatvezetők. A szervezet több mint 13 ezer menedzser véleményét gyűjti össze 160 nemzeti partnerintézmény, elsősorban ennek alapján állítja össze minden évben globális versenyképességi rangsorát. Magyarország a tavalyi nagy visszacsúszás után − akkor a 2011-es 48. helyről a 60.-ra került − idén tovább rontott három helyet: a 148 országot sorba állító listán a 63. lett, ez eggyel rosszabb az eddigi, 2008−2009-es helyezésnél.

Az egyes országok globális versenyképességi indexének kiszámításához több mint száz összetevőt vesznek figyelembe, amelyeket tizenkét pillérbe sorolnak. Az ezeket listázó táblázatból látszik, hogy Magyarország esetében csak a makrogazdasági környezet romlott számottevően az elmúlt évekhez képest. Ebből az a következtetés adódik, hogy azért gyengül az ország pozíciója, mert nem tud javítani mutatóin. A megkérdezett vállalatvezetők 16,3 százaléka szerint nehéz forráshoz jutni Magyarországon, majdnem 16 százalékuk hiányolja a gazdaságpolitika stabilitását, 12 százalékuk szerint rontják a versenyképességet a magas adók és közel 11 százalék tartja rossznak az adószabályozást. Kedvező viszont az infláció, a közbiztonság, a közegészségügy és a devizaszabályozás megítélése.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Csehország versenyképességét a korrupció és a gyenge hatékonysággal működő állami bürokrácia rontja elsősorban; e szempontok szerint Magyarország a középmezőnyben szerepel. Lengyelország esetében a cégvezetők majdnem negyede rossznak tartja az adószabályozást, túl zártnak minősítik a munkaerőpiacot és itt is gondot okoz a túlzott állami bürokrácia. Romániában a menedzserek közel ötöde szerint túl magasak az adók, bő 12 százalékuk pedig úgy látja, hogy a korrupció jelentősen rontja az ország versenyképességét.

A lista élmezőnyében az Egyesült Államok és Németország javított tavalyi helyezésén, az USA négy évig tartó szánkázás után fordított. Klaus Schwab, a WEF alapító-elnöke úgy látja, hogy az innováció egyre nagyobb szerepet játszik az országok besorolásában. Szerinte a világ államainak fejlett-fejletlen felosztása érvényét veszti, ehelyett hamarosan innovációban gazdag, illetve szegény országokról fogunk beszélni.

Magyarország versenyképességi mutatói (1
	2011	2012	2013
Intézményi háttér	3,8	3,7	3,7
Infrastruktúra	4,5	4,4	4,4
Makrogazdasági környezet	4,8	5,2	4,5
Egészségügy és alapoktatás	5,8	5,9	5,9
Felsőoktatás és szakképzés	4,7	4,7	4,7
Árupiaci hatékonyság	4,3	4,3	4,2
Munkaerő-piaci hatékonyság	4,4	4,3	4,2
Pénz- és tőkepiac fejlettsége	4,2	4,0	3,9
Technológiai háttér	4,6	4,4	4,4
Piacméret	4,2	4,3	4,3
Üzleti, gazdasági komplexitás	3,9	3,7	3,7
Innováció	3,6	3,6	3,5
Forrás: WEF

Globális rangsor*
Helyezés, 2013 (2012)	Ország	Index (1−7 pont)
1. (1.)	Svájc	5,67
2. (2.)	Szingapúr	5,61
3. (3.)	Finnország	5,54
4. (6.)	Németország	5,51
5. (7.)	Egyesült Államok	5,48
6. (4.)	Svédország	5,48
7. (9.)	Hongkong	5,47
8. (5.)	Hollandia	5,42
9. (10.)	Japán	5,40
10. (8.)	Nagy-Britannia	5,37
(...)
42. (42.)	Lengyelország	4,46
(...)
46. (46.)	Csehország	4,43
(...)
62. (62.)	Szlovénia	4,25
63. (60.)	Magyarország	4,25
(...)
75. (75.)	Horvátország	4,13
76. (76.)	Románia	4,13
(...)
78. (78.)	Szlovákia	4,10
*a világ országainak besorolása gazdasági versenyképességük szerint
Forrás: WEF