A hét végi EU-csúcs résztvevői arra kerestek választ, mit tehetnek az európai adósságválság három évvel ezelőtti kirobbanását követően kialakult tömeges munkanélküliség és gazdasági recesszió ellen. Arra a következtetésre jutottak, hogy a költségvetési hiány csökkentésével egyidejűleg nagyobb teret kell engedni a növekedést segítő közfinanszírozású befektetéseknek. Az ezzel kapcsolatos lépésekre rá kell bólintania az Európai Bizottságnak (EB), továbbá az eurózóna esetében hozzá kell járulniuk a közös európai valutát használó országok kormányainak is, ám Francois Hollande francia államfő − egyetértésben az ügyvezető olasz kormány Európa-ügyi miniszterével − a szigorú megszorításokkal szembeni engedményként értékelte a határozatot. Deficitcsökkentési elkötelezettségünk ennek alapján nem ütközne a növekedés ösztönzése melletti elkötelezettségünkkel − fogalmazott Hollande. A részletekről kezdődő vita ennek szellemében folyhat az EB irányításával. (A ciprusi mentő csomagról cikkünk a 6. oldalon.)

Angela Merkel német kancellár az ismert német fenntartások ellenére tartózkodott attól, hogy ütközzön francia vezető kollégájával, ő is arról beszélt, hogy a fegyelmezett fiskális politika és gazdasági növekedés elősegítése kéz a kézben jár. A két ország ellentétes jelzéseket küldött a csúcs előtt Európának: Hollande elismerte, hogy a francia költségvetés hiánya idén a GDP 3,7 százaléka lesz, szemben a korábban vállalt három százalékkal, a berlini kormány viszont éppen az értekezlet előtt fogadta el az újabb kiadáscsökkentéseket tartalmazó 2014-es költségvetési javaslatot, amely szerint strukturálisan − azaz az adósságtörlesztést és az uniós stabilitási alapba fizetendő német hozzájárulást figyelmen kívül hagyva − már jövőre egyensúlyba kerülhet a büdzsé. (A német költségvetésről cikkünk a 6. oldalon.)

Uniós diplomaták eleve nem vártak éles összeütközéseket az európai hatalmak között a csúcs előtt, ugyanakkor úgy vélik, hogy Hollande óvatosan támadásba lendült, lépéseket tett abba az irányba, hogy a spanyol és az új olasz kormányfővel kiegészülve a szeptemberi németországi parlamenti választások után keményebb támadást intézzen a megszorításokon alapuló európai gazdaságpolitika ellen. Az addig hátralévő idő arra is jó, hogy a három ország további lépéseket tegyen saját államháztartása rendbetétele érdekében. Megfigyelők szerint Európa csapdába került: a piac megbünteti az unió országait akkor is, ha nem csökkentik kellőképpen államadósságukat, és akkor is, ha gazdaságaik továbbra is a bénultság állapotában maradnak.