Egy csoport 2014. június 16-ára jelentett be gyülekezést a Markó utca 25. szám előtti járdaszakaszra, miközben az utca másik oldalán a Kúria épületében a devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi döntés tárgyalása folyt - írt a hvg.hu.

A szervező a banki csalásokra akarta felhívni a figyelmet. A rendőrség megkérdezte a Kúria elnökhelyettesét, aki úgy nyilatkozott, hogy a demonstráció nyomásgyakorló jellegű, ezért súlyosan zavarná a bíróság működését - ugyanis szerinte "a bíróságok működésének súlyos veszélyeztetését békés célú rendezvény is megvalósíthatja" -, emellett hivatkozott a bírák biztonságérzetére is.

Így megmozdulást a rendőrség egyeztetési eljárás nélkül megtiltotta. A bíróság pedig egyetértett a hatósággal, mondván, hogy a rendőrök nem is vehettek volna figyelembe más szempontot, például azt, hogy a rendezvény célja az indítványozó szerint politikai véleménynyilvánítás volt, nem pedig a konkrét jogegységi döntést kívánta befolyásolni.

Az alkotmánybírók többsége most úgy látta, hogy egy békés utcai tüntetés nem veszélyeztette volna, sőt nem is zavarta volna az épület egyik belső szobájában tanácskozó főbírákat, befolyásolni pedig amúgysem tudta volna a döntésüket - írta a portál.

Az Ab-határozat szerint a jogalkalmazók nem alkalmazhatják a törvényben meghatározott tilalmi okot automatikusan, megfelelő mérlegelés nélkül, mert lehetőleg egyensúlyba kell hozni a gyülekezéshez való alapjogot és a bíróságok befolyásmentes működéséhez fűződő jogállami követelményt. A rendőrség is hibázott, amikor elmulasztotta a kötelezően előírt egyeztetési eljárás lefolytatását.