Az ügyészségről szóló sarkalatos törvény tervezete a vádhatóságot független, csak a törvénynek alárendelt önálló alkotmányos szervezetként definiálja. Újdonság, hogy az ügyészek jogállásáról és életpályájáról szóló, párhuzamosan elkészített törvénytervezet a legfőbb ügyészt kiemelten védett vezetőnek minősíti, aki a tisztségéhez fűződő egyéb jogosultságait tekintetve a Kúria elnökével azonos beosztásúnak minősülne. A legfőbb ügyész továbbra is a bírói igazgatási csúcsszerv tagja maradna, ugyanakkor a tervezet szerint a Kúria teljes ülésein is részt vehet - tudta meg az Index.

A katonai ügyészségek január elsejei megszüntetése miatt módosítanák a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat, lehetővé téve, hogy a katonai ügyész nem katonai büntetőeljárásban is eljárjon.

A legfőbb ügyész jelöli ki a bíróságot

A tervezet - a büntetőeljárási törvénnyel szemben - nemcsak a kiemelt, hanem minden büntetőügyben lehetővé tenné, hogy a legfőbb ügyész döntsön a vádemelés helyéről. A parlament július elején módosította a büntetőeljárási törvényt, ennek értelmében a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, méghozzá úgy, hogy a nyomozás lezárultával megváltoznak az illetékességi szabályok, és az ügyész - a bíróságok aktuális leterheltségére figyelemmel - maga döntheti el, mely bíróságon emel vádat.

Jelentős bérfejlesztést terveznek

A mostani tervezet emellett jelentősen megemelné az ügyészek alapilletményére vonatkozó, a szolgálati időt díjazó szorzókat. Jelenleg a bírák és az ügyészek alapilletménye egységesen bruttó 356 ezer forint, ami az évek múlásával 14 fokozatban az 1,75-szörösére nő. Az ügyészi életpályáról szóló tervezet melléklete szerint ugyanakkor az első szorzó másfélszeres lenne, a 14. pedig 2,25-szörös, azaz a tervezet jelentős bérfejlesztést ígér.

A bíróságokról szóló készülő törvény ugyanakkor nem tartalmaz hasonló mértékű illetménynövekedést, komoly bérfeszültség alakulhat ki az igazságszolgáltatásban.