BUX
39976

A cégek többsége csal, büntetést meg kevesen kapnak

A munkaügyi hatóság az ellenőrzött 17 375 munkáltató 69 százalékánál tárt fel munkaügyi jogsértéseket 2015-ben, míg a munkavállalók 67 százaléka (89 087 fő) volt érintett szabálytalanságokban - derül ki az NGM éves beszámolójából.

Napi.hu, 2016. március 17. csütörtök, 16:22

A Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának friss adatai alapján tavaly csökkent a jogsértések aránya, hiszen 2014-ben még az ellenőrzött foglalkoztatók 73 százalékánál állapítottak meg a munkaügyi felügyelők valamilyen szabálytalanságot, míg az ellenőrzés alá vont munkavállalóknak a 71 százaléka volt szabálytalanul foglalkoztatva.

Lapunk korábban feltárta, hogy a szabálytalankodások gyakorisága valószínűleg csak látszólag esett vissza - a helyszíni ellenőrzések számának csökkenése, illetve a növekvő számú irodai utóellenőrzés statisztikai számbavétele miatt.

Tavaly a jogsértéseket elkövető 12 071 munkáltató közül 1367 vállalkozással szemben alkalmaztak a hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 222, 5 millió forint összegben. Munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést 2744 esetben, szabálytalanság megszüntetésére kötelezést 2385 alkalommal, továbbá szabálytalanságot megállapító határozatot 4488 ízben hoztak. Az érdemi döntések 90 százaléka tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

A "sötét" ágazatok

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint továbbra is kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás: a munkaszerződés és bejelentés nélküli szabálytalanságok 2015-ben 10 659 dolgozót érintettek. A feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg, valamint nagy számban fordult elő munkaszerződés nélküli foglalkoztatás. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók 70 százalékát érintette valamilyen jogsértés. Az NGM külön kiemeli, hogy az építőipari vállalkozások egyszerűsített foglalkoztatással a munkavállalók 78 százalékát foglalkoztatják szabálytalanul.

A nagyításhoz kattintson a képre!

Az építőipar fellendülésére figyelemmel a munkaügyi hatóság növelte az ellenőrzések arányát az ágazatban, amely így elérte a 23 százalékot, míg 2014 - ben ez az arány 18 százalék volt. A 2014-es év végéhez képest a "feketemunkások" aránya alig változott (36 százalékról 37 százalékra), így az ágazat "adja" továbbra is legtöbb bejelentés nélküli munkavállalót.

A személy- és vagyonvédelemben aktív munkáltatók adták 2015-ben a "feketemunkások" 13 át, ami 2014-es 10 százalékhoz mérten növekedést mutat és továbbra is a "legfertőzöttebb" ágazatok között van.

A vendéglátásban 2014-hez képest 9 százalékról 11 százalékra növekedett tavaly a munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók száma.

A kereskedelemben a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavállalók aránya 2014-hez képest csökkent, akkor 11 százalékát, míg 2015-ben a bejelentés nélkül dolgozók 9 százalékát foglalkoztatták.

A szabadság nem "szent"

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések száma (19 253 fő érintett) szinte azonos a tavalyi évben feltárt hasonló szabálytalanságok számával. Ezen jogsértések jellemzően a kereskedelem, a vendéglátás és a feldolgozóipar, valamint személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették a legjobban.

A munkavállalók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét. E mellett a rendkívüli munkaidő szabályainak, valamint a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni.

Pihenőidővel kapcsolatos jogsértéseket tekintve, több ízben megállapítható volt a napi, valamint hetipihenőidő hiánya, valamint rendszeres szabálytalanság, hogy a munkaközi szünetek nem megfelelő mértékben kerültek kiadásra.

A nagyításhoz kattintson a képre!

Csalóka, hogy mi számít enyhébb hibának

A munkaidő-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével 19 324 fő esetében találkoztak a felügyelők, amely annak ellenére a legelterjedtebb szabálysértés, hogy aránya 2014-hez képest (28 589 érintett) kiemelkedő csökkenést jelent.

Az effajta jogsértéssel érintett munkavállalók legnagyobb része a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) valamint a kereskedelem területén munkát vállaló foglalkoztatottak közül került ki, valamint nagy számban fordult elő az építőipari ágazatban foglalkoztató munkáltatóknál is ezen szabálytalanság. A tapasztalatok szerint a foglalkoztatók nincsenek tisztában a munkaidő-nyilvántartás rendeltetésével.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések azonban nem csak apró hiányosságokat jelentenek, hiszen elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is - hívja fel a figyelmet a hatóság. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések - például a kötelező legkisebb munkabér szabályainak megsértése az összes főbb szabálytalansággal érintett foglalkoztatott közel ötödét (11 658 fő) érintették.

Ezen belül a legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt, azon belül is jelentős számú munkavállaló szenvedte el a vasárnapi munkavégzés ellentételezésének elmaradását.