Azt régóta lehet tudni, hogy Magyarországon, illetve az egykori keleti blokk országaiban jóval magasabb azoknak az aránya, akik nem saját tulajdonú lakásban laknak, mint a nyugat-európai országokban, például Németországban, Ausztriában, Svájcban és az Egyesült Királyságban is - ott 50 százalék környékén van ez a mutató, nálunk 80-nál is több. Romániában jóval 90 százalék fölött vannak azok, akik saját tulajdonú lakásban élnek - magyarázta az Otthontérkép vezető elemzője. Ez a mutató azért fontos, mert egy olyan országban, ahol milliószámra élnek emberek különböző minőségű bérlakásokban, a jól átgondolt feltételekkel működő piacnak megvannak a hagyományai is.

Az árakat úgy érdemes összehasonlítani, hogy milyen arányban kell az átlagos jövedelmünket lakhatásra fordítani. Jelenleg Magyarországon meglendültek a bérlakásárak, amelynek több oka is van; például az ingatlanok turisztikai típusú felhasználása, valamint az, hogy a fiatalok első körben inkább bérelnek, nem akarnak lakást vásárolni, hitelt felvenni.

Magyarországon jelenleg, a hivatalos átlagfizetésekhez képest, 35-50 százalék között mozog a kétkeresős modell lakhatásra fordított költsége. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy 70-80 négyzetméteres bérelt lakásra a teljes bevételünk majdnem felét rá kell szánni. Nyugat-Európában ez 25 vagy az alatti százalék is lehet - mondta Ditróy.

A visegrádi országokban nem annyira jó a helyzet, mint a németeknél, de Magyarországon most alacsonyan vannak a hivatalos átlagkeresetek, tény az is, hogy a lakásárak mindenhol magasabbak.