BUX
39279

A Fidesz elsőre sokat akart markolni

Az első Széchenyi terv (ESZT) közgazdasági értelemben nem terv, hanem eltérő eredményű és hatékonyságú programok halmaza volt - állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrzése még 2002 végén. Az összegzés szerint a pályázati rendszer forrásait a korábbi években is meglévő, többszörösére növelt összegű célelőirányzatok jelentették.

Domokos László, 2010. augusztus 6. péntek, 10:31

A Napi Gazdaság pénteki számának cikkeAz elemzés rámutatott: a gazdasági tárca pályázati rendszere nehezen átlátható, bírálati rendszerében nem egységes elvű volt, a kevés ellenőrzés komoly kockázati tényezőt jelentett. A vizsgálat azt állapította meg, hogy az ESZT végrehajtására vonatkozó előterjesztést a kormány nem tárgyalta valamelyik ülésének hivatalos napirendi pontjaként, megindításának, végrehajtásának feladatait sem törvény, sem kormányrendelet, sem kormányhatározat nem fogalmazta meg. Így a projekt nem kormányzati programként valósult meg, hanem - a nyitott tervezés hangsúlyozásával - laza együttműködési keretek között.Az ESZT-t még 2000-ben dolgozta ki, majd 2001. január 15-én indította el az első Orbán-kormány. A Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. Az eredetileg 2006-ig kitekintő, középtávú fejlesztési program több célra "lőtt" és mintegy 60 alprogramja volt, mindezt az állami autópálya-építési program egészítette ki. Az első Széchenyi terv kilenc programjára 2001-ben összesen 299,4, majd 2002-ben 334,3 milliárd forint jutott. A nyújtott támogatásainak mérlege szerint végül csupán 70 milliárd vissza nem térítendő forint került összesen mintegy 5300 kis- és középvállalkozáshoz. Az ESZT gyakorlatilag csak az első Orbán-kormány alatt működött, a következő kabinet alatt fokozatosan megszűnt.Az ESZT hatóereje nem annyira a statisztikailag közvetlenül mérhető vagy számítható folyamatokban van, hiszen a GDP 2-3 százalékát kitevő pótlólagos befektetés a gazdasági növekedésre csak kismértékben (0,4-0,6 százalékponttal) hatott; sokkal többet nyomhat a latba a vállalkozó kedv növelése, a "segíts magadon, az állam is megsegít" filozófia gazdaságpolitikai gyakorlattá válása - állapította meg az Ecostat 2002. decemberben publikált elemzése. A középtávú fejlesztési terv területi szempontból lefedte az egész országot, minden második magyarországi településen (1544 helyiségben) valósult meg valamilyen beruházás, fejlesztés.A program megpróbálta az ország keleti és nyugati fele között kialakult egyenlőtlenségeket is mérsékelni, az új munkahelyek legnagyobb része a Dunától keletre jött létre. A fejlesztési koncepció olyan szempontból is "jól volt belőve", hogy a megvalósítás első szakaszában a növekvő import miatt valószínűleg néhány száz millió euróval rontotta a külgazdasági egyensúlyt, a harmadik évtől kezdve azonban az exporttöbblet egyre inkább érvényesült, hosszú távon javította a fizetési mérleget.