BUX
38228

A forintgyengülés is rontott a külkermérlegen

Januárban hiába múlta felül a kivitel volumen-növekedése a behozatalét, az importárszint nagyobb mértékű emelkedése, ezen belül is az energiahordozók drágulása miatt nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya.

NAPI Online, 2006. március 31. péntek, 09:00

Az év első hónapjában - a KSH előzetes adatai szerint - a kivitel volumene 19, a behozatalé pedig 14 százalékkal nőtt a megelőző év januárjához képest, ami az elmúlt egy év távlatában az egyik legjelentősebb havi volumennövekedés. A forintárszint az exportban 3 százalékkal, az importban 8 százalékkal magasabb volt a tavaly januárinál. Az importárak nagyobb mértékű emelkedése folytán a behozatal folyó áron számított növekedése (23 százalék) meghaladta a kivitelét (22 százalék). A külkereskedelmi mérleg 16 milliárd forinttal (60 millió euró) romlott, hiánya 51 milliárd forintot (202 millió euró) tett ki.

A cserearány 5 százalékkal vált kedvezőtlenebbé, ami szinte kizárólag az energiahordozók áralakulásának a következménye. (Importban a nyers kőolaj forintárszintje két és félszeresére nőtt, a földgázé 61 százalékkal lett magasabb.) A forint árfolyama 3 százalékkal gyengült, amelyen belül az euróhoz képest 2, a dollárhoz viszonyítva pedig 10 százalékos értékvesztés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban lényegében változatlan maradt, importban pedig 4 százalékkal nőtt.

A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 18, importban pedig 17 százalékkal emelkedett. A növekedés legfontosabb húzótényezőjét a teljes külkereskedelmünkből mintegy 15 százalékos részesedéssel rendelkező közúti gépjárművek és azok gyártásához szükséges motorok, alkatrészek, tartozékok forgalmának alakulása jelentette. A feldolgozott termékek kereskedelmében az export volumene lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint az importé (24, illetve 15 százalék). Az árufőcsoporton belül a 28 milliárd forintot jelentő gyógyszerexport értéke kétharmadával bővült, importban pedig a szakmai, tudományos és ellenőrző készülékek forgalma több mint duplájára nőtt. Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók forgalma mérséklődött: az import volumene 7, az exporté 11 százalékos csökkenést mutat. A kereskedelem forintértéke ugyanakkor - a jelentős árszintnövekedés hatására - behozatalban 59, kivitelben pedig 24 százalékkal nagyobb lett, s az árufőcsoport kereskedelmében 44 milliárd forinttal magasabb, 105 milliárd forintnyi hiány keletkezett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kereskedelmének volumene a forgalom mindkét irányában közel 20 százalékkal bővült.