A gazdagok betegsége az allergia

Hazánkban minden harmadik ember küzd valamilyen allergiával - mondta el lapunk érdeklődésére Balogh Katalin, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság (MAKIT) immunterápiás szekciójának vezetőségi tagja, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosa.
B. Varga Judit, 2009. augusztus 31. hétfő, 08:40

Mint a szakembertől megtudtuk, Magyarország legfeljebb a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, a statisztikák ugyanis azt mutatják, a gazdasági fejlettség növekedése az allergia terjedésével jár. Ezt jól jelzi a németek körében az újraegyesítés után végzett felmérés is: a keleti tartományokban az allergiások aránya jóval alacsonyabb volt, mint a nyugati területen. A tapasztalatok szerint a legkevesebb ebben a betegségben szenvedő a farmeréletmódot folytatók között van.

Az allergia kialakulása és terjedése szempontjából meghatározó a környezetszennyezés mértéke is. Abban pedig, hogy számos nyugat-európai országgal ellentétben hazánkban folyamatosan emelkedik, tízévente közel megduplázódik a betegek száma, nagy szerepet játszanak a környezeti tényezők. Erre Svédország jelent jó példát: a környezetvédelem erősödése következtében az elmúlt időszakban készült felmérések alapján a svéd lakosság körében a különböző allergiák növekedésének üteme jelentősen lassult vagy stagnál. Nálunk viszont a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt a parlagfű-szennyezettség, nem véletlen, hogy a légúti allergiák között legnagyobb gyakorisággal a parlagfű-allergia fordul elő.

A betegség kialakulását jelentősen befolyásolja az öröklés is. Allergiás szülők gyermekénél - tudtuk meg - 80 százalékos eséllyel alakul ki ez a betegség. A fokozott stressz és a mozgáshiány is jelentősen hozzájárul a tünetek megjelenéséhez - ezen a téren pedig szintén nem állunk valami jól. Balogh Katalin szerint ma még nálunk sokan nem is gondolnak saját életminőségük javítására.

A túlzott immunreakciót kiváltó anyagok köre közben folyamatosan bővül. A légúti allergiák után nagy gyakorisággal fordulnak elő bőrallergiás tünetek, de egyre magasabb a táplálékokra érzékeny betegek száma is. Az évek során a környezeti változásokból adódóan számos újabb, addig kevéssé ismert allergia jelent meg, illetve vált egyre gyakoribbá. A 2008-as év kontakt allergénje kétes dicsőségét a nikkel szerezte meg. Új jelenség a fogászati anyagok, körömkozmetikumok, tetoválások által kiváltott betegség.

Az allergiás tünetek kezelésére egyre többféle gyógyszer és módszer áll rendelkezésre. Balogh Katalin a tüneti kezelések mellett a közel száz éve ismert, de Magyarországon méltatlanul háttérbe szorult kezelési módot, az immunterápiát is hasznosnak tartja. Mint elmondta: a kezeléssel nemcsak a tüneteket csökkentik, magát a bajt is megszüntethetik.

A MAKIT immunterápiás szekciójának éppen ezért célja e kezelési forma minél szélesebb körben való ismertetése. A kezeléseket azonban - panaszolta a főorvos - sajnos nálunk az OEP nem finanszírozza. Pedig nem véletlen, hogy Németországban az immunterápiás készítmények 100 százalékos, Olaszországban pedig 60-80 százalékos támogatásban részesülnek.

A társadalombiztosításnak hosszabb távon ugyanis nyilvánvalóan kevesebbe kerülne a megelőzés, illetve a karbantartás, mint a súlyosabb szövődményekkel (például asztma) küszködő betegek ellátása, arról nem is beszélve, hogy az allergiás betegek munkahatékonysága is sokkal rosszabb.

HOZZÁSZÓLÁSOK