A kutatás szerint hazánkban a 18 év feletti, felnőtt lakosság egytizede tartja saját egészségét kitűnőnek, és mintegy fele jónak, míg állapotát az emberek egyharmada kielégítőnek, minden tizedik pedig kifejezetten rossznak ítéli. Ezzel az "erős közepes" eredménnyel nemzetközi összehasonlításban Magyarország az európai mezőny utolsó harmadában végzett, fej-fej mellett Lengyelországgal és Ukrajnával.

A kontinens-éllovas írek saját egészségügyi állapotukat hagyományosan magasra értékelik, ami vélhetően a pozitív életszemléletből is fakad. A kedvezőbb egészség-önkép fiatalabb társadalmi korösszetételt, illetve ezzel összefüggésben a betegségek alacsonyabb előfordulási rátáját is tükrözheti - mutatnak rá az elemzők -, míg adódhat alacsonyabb fokú tudatosságból, tudásszintből is. Az íreket a felmérésben részt vevő országok közül csak Pakisztán előzi meg e téren, utánuk Indonézia és az USA polgárai következnek.

A magyarok kevesebbet fordulnak magánorvoshoz

Az egészségügyi ellátások közül Magyarországon legtöbben a tb-finanszírozott háziorvosi és szakorvosi ellátást vették igénybe, de valamilyen "fizetős" szolgáltatást is minden ötödik lakos választott a megelőző egy évben. Míg az állami egészségügy igénybe vétele hazánkban mindkét ellátási szint esetében számottevően meghaladja a nemzetközi átlagot, magánorvosokat kevesebben keresnek fel.

Dietetikus szakemberhez, táplálkozási tanácsadóhoz csupán a felnőtt lakosság 7 százaléka fordult, ami megfelel a nemzetközi mértéknek, csakúgy, mint az alternatív medicina (homeopátia, természetgyógyászat) igénybe vételének 10 százalékos aránya.

Meghaladtuk az átlagot

A háziorvosi ellátással az érintett magyar válaszadók közel fele teljes mértékben, bő 40 százaléka nagyobbrészt elégedett, amivel az élvonalban, a világ- és az európai átlag felett állunk. Ez a bizalom megmutatkozik a kezelésekkel, ellátással kapcsolatos döntésekben is, amelyeket a magyarok túlnyomó többsége (közel 80 százaléka) a szakemberrel közösen hoz meg, bár csak minden tizedik ember bízza teljes mértékben az orvosra.

Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban legtöbben az internetes honlapokról és az orvosi rendelőkben elhelyezett tájékoztatókból, szórólapokból tájékozódnak, a népszerűségi listán ezeket követik a tévé- vagy rádióműsorok, illetve a nyomtatott sajtótermékek; a témába vágó könyveket minden hatodik ember olvas.

A nemzetközi kutatás arra is rávilágít, hogy az egészségügyi ellátórendszer megítélése a vizsgálatba bevont 28 országból 22-ben kedvezőtlen vagy egyenesen borúlátó. Míg az ázsiai országokban (Indonéziával, Indiával és Malajziával az élen) általában bő túlsúlyt képviselnek a pozitív vélemények, Európában egyedül Finnországban kedvező a többség értékelése, akiket a britek, a hollandok és a litvánok követnek a rangsorban, jócskán lemaradva.

Hol a legnagyobb az elégedetlenség az ellátórendszerrel?

Magyarországon a megkérdezettek négyötöde negatívan nyilatkozott, ami kicsivel marad el a német, a szlovén és az ír eredményektől. Az e tekintetben sereghajtó Romániában viszont a lakosság mindössze 6 százaléka tartja megfelelőnek az egészségügyi rendszer helyzetét, állapotát. A problémák fő okának a magyarországi megkérdezettek többsége a rendszer alulfinanszírozottságát tartja, ellentétben az összes többi országgal, ahol legtöbben a rendszer nem megfelelő működtetésében látják az egészségügy hibáinak elsődleges forrását.