A devizahitelek kivezetését összességében elfogadható kormányzati törekvésnek tartom, ám az időzítés igencsak késői: az államnak ezt már 2010-ben meg kellett volna lépnie, így négy évig véreztette a bankszektort és a lakosságot is. A késlekedés súlyos politikai és szakmai hiba volt - állapította meg Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke, a Raiffeisen Bank Zrt. egykori vezetője a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) pénzügyi konferenciáján.

A végtörlesztés pedig súlyos szakmai és erkölcsi hiba volt, az soha nem lett volna szabad meglépni - mondta a volt bankvezér, aki az ügyben korábban a Surányi György-féle megoldást támogatta volna

A frankhitelezés hiba volt

A magyarországi bankszektor egésze nem volt a régiós átlaghoz képest nyereségesebb, igaz, néhány bank 2008 előtt, pár éven át kiugróan nyereségesen működött - mondta Felcsuti. Az évezred elején a konvergenciatörténet - az,hogy néhány éven belül mi is euróval fizetünk - banki szemmel is hihető történetnek tűnt, így az euróhitelezés "védhető" volt, ezzel szemben a svájci frank "behozatala" már nem.

Szívesebben látnám a bankszektorban az államot tulajdonos helyett kiszámítható szabályozóként - hangsúlyozta Felcsuti. A külföldi tulajdonosok kivonulását pedig nem szabad sürgetni, azt a piac majd úgyis kikényszeríti.

Sokan a forinthitelt sem tudják törleszteni

A korábbi években, amikor dübörgött a magyar gazdaság, sem képződött elégséges forrás Magyarországon, ezért logikus lépés volt a külső devizaforrások igénybe vétele - értett egyet Erdei Tamás, az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának tagja, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke. A devizahitelek kivezetésének hosszú története végre a végéhez közeledik. A bankok évek óta nem tudtak mérleget készíteni, mert mindig újabb kormányzati intézkedések jöttek. Az összes lépés pedig a bankrendszer kétezer milliárd forintjába kerül.

Erdei szerint a forintosítással azonban nem ér véget a sztori: nagy kérdés, hogy a forinthitelek fizetni nem tudók százezreivel mi lesz. Az árfolyamkockázat évei után most jönnek a kamatkockázat évei - fogalmazott az MKB volt vezére.

Wolf: Legyen a törvénykezés és verseny is fair

A jelenlegi kamatkörnyezetben jó irány, hogy próbáljunk deviza helyett forintból finanszírozni - jegyezte meg Wolf László, az OTP Bank Nyrt. kereskedelmi banki divízió vezérigazgató-helyettese is, röviden azonban azt is hozzátéve: ha már fair bankolásról beszéljünk, akkor beszéljünk fair törvénykezésről és fair versenyfeltételekről is.

Egyetértek azzal az MNB-értékeléssel, hogy a jelenlegi feltételek között Magyarországon ennyi bank nem képes működni - mondta Wolf. Hegedűs Éva, a Gránit Bank Zrt. vezérigazgatója azonban ezt azzal egészítette ki, hogy bizonyos niche piacokon működő kis bankok is lehetnek hatékonyak, a Gránit például idén nyereséges lesz.

A MNB által tervezett rossz bank intézménye kapcsán Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője úgy fogalmazott: makroszempontból nem rossz gondolat kivenni a nagy nemteljesítő állományt a bankok mérlegéből és együtt kezelni. A probléma inkább az, hogy ehhez jelenleg nincs meg a megfelelő apparátus, sem az NGM-nél, sem az MNB-nél. Így pedig félő, hogy a folyamat hamar nagy veszteséget hoz és a költségek végül a büdzsét terhelik.

Békesi László volt pénzügyminiszter "klasszikus és katasztrofális zsákutcának" nevezte azt a kormány által meghatározott irányt, amely a bankrendszerben lévő tulajdonosi szerkezet átalakítása felé mutat. Ha valaha volt probléma a magyar bankrendszerben, az regulációs volt, nem pedig tulajdonosi. Ha pedig  összejön a magyar bankrendszeren belül a 70 százalékos hazai tulajdonosi arány, akkor pusztán oda jutunk, hogy képesek leszünk a haverokat finanszírozni - viszont mindez a magyar állam terhe lesz. Ezt nem szabad csinálni - fogalmazott az egykori pénzügyér.

Lehet, hogy jól hangzik az a mondat: a bankrendszert itthonról irányítják, az igazi kérdés az, hogy képes-e biztosítani a gazdaság számára a szükséges likviditást - mondta Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.