Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Februárban a fogyasztói árak 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ennél alacsonyabb éves inflációt közel hét évvel ezelőtt mért a KSH. Az elemzőket is meglepte a kedvező adat, a Napi Gazdaság által készített konszenzus 3,1 százalékos éves pénzromlásra számított, bár azt több elemző is jelezte, hogy hamarosan elérhetjük, sőt alá is mehetünk a jegybank 3 százalékos középtávú céljának. A kedvező adatot a múlt hónapban már érezhető 10 százalékos rezsicsökkentés mellett támogatta az is, hogy a vártnál erősebb a gazdaság alapfolyamataiból szármező dezinflációs hatás, például ezért nem volt érzékelhető további élelmiszer-drágulás - mondják a szakemberek. Szerintük folytatódni fog a mérséklődés, még az is elképzelhető, hogy történelmi mélybe, 2 százalék közelébe essen az infláció.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerekért átlagosan ugyanannyit kellett fizetni, mint előző hónapban. Ezen belül az idényáras élelmiszerek 2,1 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, 2,4 százalékkal, a dohányáruké a jövedéki adó mértékének emelése miatt. Kisebb mértékű áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében, ám a tartós fogyasztási cikkekért és a ruházati cikkekért kevesebbet kellett fizetni. A háztartási energia ára 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében a 10 százalékos árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

A maginfláció nem esik

A maginfláció azért mérsékeltebben, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent - emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Szerinte is a belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassabb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számít Suppan, szerinte decemberig 2,5 százalékra csökkenhet az árindex. Az idén 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalékos átlagos inflációt jósol.

Mit áraz a piac?

Mivel az infláció várhatóan az egész év során a 3 százalékos cél alatt maradhat, lehetőség lenne további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is. A határidős kamatlábpiac 100 bázispontos további kamatcsökkentést áraz 6 hónapon belül. Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az elmúlt hetekben, ami megakadályozhatja a kamatcsökkentések folytatását - mondja a szakember.

Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága, aminek kockázatát az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal. A nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, illetve a javuló, de továbbra is gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élénkítik a keresletet, így a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve. Ezért arra számít a Takarékbank elemzője, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat, de további kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges.

A mi várakozásunknál is alacsonyabb lett a februári infláció, és bár nem volt nagyon váratlan az újabb meredek áresés, meglepő inkább az élelmiszerárak alakulása volt, hiszen ott némi áremelkedésre számítottunk, ugyanakkor havi szinten változatlanok voltak az árak - mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen bank elemzője. A szakértő úgy látja, hogy nagyon valószínűvé vált, hogy idén éves átlagban is elérjük a jegybank középtávú 3 százalékos célját, amire egyébként még soha nem került sor. Sőt, egy két hónapig még a mostani szinthez képest is süllyedhet tovább az árindex, Török szerint meg fogja közelíteni a 2 százalékot, majd az év közepétől nagyobb hullámokkal, de 3 százalék körüli szintre fog visszatérni.

A nagy kérdés ebből a szempontból nem is csak az idei év, hanem hogy sikerül-e tartósan, legalább jövőre is a 3 százalékos cél közelében tartani az inflációt, vagy jövőre kifutnak az átmeneti intézkedések és ismét érezhetően felpörög a drágulás. Török szerint ez sok mindentől függ, például a további rezsicsökkentések mértékétől és időzítésétől. Mindez azért is fontos - teszi hozzá - mert a kamatpolitika egyelőre az inflációs célkövető rendszerben működik, amin belül tartós árstabilizáció mellett tere nyílik a további kamatvágásoknak. Arra nem számít Török Zoltán, hogy a vártnál rendre jobb inflációs adatoknak köszönhetően felgyorsuljon a kamatvágás üteme, de az eddigi tempó szerinte is megmarad.

A kamatpálya az év derekén 4,25 százalék körüli szintre juthat, ezt követően viszont bizonytalan mi fog történni. Török szerint elsősorban majd attól függ, hogy az MNB új vezetése által célzott hitelpiaci fellendítéshez milyen eszközöket: árjellegűeket, vagy nem árjellegűeket fognak bevetni, részben ettől is függ, hogy lehet-e a nominális kamatot tovább vágni.

Infláció és a forint

A hét eleji forintgyengülés Török szerint átmeneti jellegű, vissza fogunk térni a 295-ös kurzushoz. Török szerint bár közvetlenül nem bizonyítható, de kizárni sem lehet, hogy a jobb inflációs adat is gyengítette a forintot, hiszen a befektetők még nagyobb eséllyel számíthatnak a további kamatcsökkentésre. A mostani mozgások mögött első sorban spekulatív pozíciók állnak, ezért sem gondolja Török, hogy tartósan a 300 fölötti régióban maradnánk.

Ha eddig a monetáris tanács azzal érvelt, hogy az inflációs folyamatoktól nem kell félni, viszont a gazdaság gyengesége kamatcsökkentéseket indokol, akkor a februári adatok vélhetően csak tovább fogják erősíteni ezt a képet, hiszen elég erős maradhatott a dezinfláció - mondják az Erste Bank szakemberei is. Szerintük a kérdés inkább az, hogy hol állhat meg a tanács a csökkentésben.

Távlati kilátások

Egyelőre nem azt látjuk, hogy a jelenlegi forintgyengülés miatt a rövid kamatok nagyon emelkedni kezdtek volna. Optimista forgatókönyv esetén elképzelhető, hogy 4-4,5 százalék közé csökken az irányadó ráta év végére. Ugyanakkor Magyarországnak még mindig magas a külső adóssága, illetve a devizaadóssága, ami miatt szükség van egy nem elhanyagolható mértékű kamatfelárra, miközben nem várjuk, hogy tovább tudna csökkenni a kockázati felár (gondolva itt például a továbbra is eléggé kiszámíthatatlan gazdaságpolitikára, vagy az európai aggodalmakra). Érdemes emellett megemlíteni, hogy - bár rövidtávon kevesen aggódnak emiatt - kérdéses, hogy a jövőben hogyan fog alakulni az infláció a kormány ártorzító intézkedései miatt. Így egyelőre az Ersténél tartják azt a várakozásukat, hogy áprilisig 4,75 százalékra csökken az irányadó ráta, utána azonban megállhat a lazítással a tanács.