BUX
38232

A kormány átírta saját költségvetését - tízmilliárdok mennek vitatható célokra

Tovább toldozgatja az idei és a jövő évi költségvetési tervezetet a kormány: a kabinet 180 módosító indítvány zúdított a parlamentre, hogy korrigálja saját terveit. A költségvetési bizottság fideszes többsége kritika nélkül megszavazta a 190 milliárdos átcsoportosítást, meg sem vitatva azok szükségességét - tudta meg a Napi.hu. A kormány múlt héten bejelentett „demográfiai programjára” viszont a beharangozott 100 milliárdból alig 17 milliárdot javasolt a kormány.

Papp Zsolt, 2017. május 31. szerda, 18:20

Orbán Viktor beszédírója újraírta a 2018-as költségvetés tervezetét - így összegezte egy ellenzéki képviselő a költségvetési bizottság szerdai ülésén a kormány által benyújtott költségvetési módosító csomagot. A kormány egy hónappal ezelőtt együtt nyújtotta be a 2017-es büdzsé módosítását és a 2018-as költségvetés tervezetét, ám "a Duna nem állt meg", "az élet ment tovább" és "még a kormány is dolgozott az elmúlt 30 napban" - ezért most kabinet vagy épp a miniszterelnöki beszédíró újraírta a saját költségvetési javaslatukat.

A miniszterelnök a múlt héten jelentett be néhány - egymással nem összefüggő, háttértanulmányokkal alá nem támasztott, koherens programnak nem nevezhető - családpolitikai intézkedést, amelyektől a kormány demográfiai fordulatot vár Magyarországon. E program költségeit a bejelentés napján Lázár János kancelláriaminiszter csak 2018-ra 100 milliárd forintra becsülte.

Most többek közt ezt a 130 milliárd forintos programot írták bele a költségvetésbe, ám felmerül a kérdés, hogy mi lesz a büdzsé júniusi elfogadását követő fél évben a 2018-as költségvetéssel, hisz az élet akkor sem áll le és várhatóan a kormány újabb és újabb döntéseket hoz, ami miatt újra kellene írni a 2018-as javaslatot. Ugyanez történt a 2017-es költségvetéssel is: eljárt felette az idő, mire az életbe lépett, ám a módosítása csak most került a parlament elé. Az utóbbi egy hónap alatt olyan jelentős mértékben javult el a korábbi javaslat, hogy most a kabinet az idei büdzsén 40, a 2018-as büdzsén további 144 módosítást javasol.

Mindkét költségvetés (2017-es és 2018-as) módosító javaslatairól a parlament a jövő héten szavaz. Nem lehet kétséges, hogy a kormánytöbbség megszavazza a szerdán benyújtott kormányzati módosításokat, amelyek mind a két év esetében nullszaldósak, így a hiány nem nőhet. A tervek szerint a két költségvetési törvényről két hét múlva szavazhat a parlament.

Kisebb béremelés a bíráknak, több pénz a paksiaknak

Nem kapják meg a bírák a 2018-as költségvetésben megígért 15 százalékos béremelést - ezt javasolta a kormány és fogadta el a költségvetési bizottság fideszes többsége a szerdai ülésen. A 2018-as költségvetési terv bírósági fejezetét ugyanis nem a kormány, hanem a Országos Bírósági Hivatal állította össze, s abban szerepelt a 15 százalékos béremelés. A kormány viszont csak 5 százalékos emelést támogat és most - élve parlamenti többségével - a 2018-as béremelés 5 százalékra vágják vissza, így 5 milliárd forinttal csökkentették a bíróságok kiadásait is.

Nem volt ilyen szűkkeblű a kormány a paksi bővítéssel, mivel az új javaslata alapján húszmilliárd forinttal emelik a Paks 2 projekt 2018-as költségeit: az erőműre 107 milliárd forint megy el hazai forrásból, s most a kormány azt javasolja, hogy további 20 milliárdot különítsenek el a "kerítésen kívüli projektekre". E húszmilliárdból fedeznék a kormány Paks 1 látogatóközpontjának áthelyezést, útépítéseket, lakásépítéseket. Így jövőre összesen 127 milliárd forint mehet a paksi beruházásra összesen - ebben az összegben már beletartoznak az esetleges orosz hitellehívások is - közölte lapunkkal a Paks II. Zrt. sajtóosztálya. (A cikk korábbi változatában - tévesen -  azt írtuk, hogy 107 milliárdon felül értendő még az orosz hitel, ám ezt a cég cáfolta. Minden évben csak annyit költhetnek a paksi beruházásra, ami az adott év költségvetési törvényében a kiadási oldalon szerepel,  ugyanis az orosz hitel is a költségvetésen keresztül érkezik meg Paksra - közölte a Paks II. Zrt. sajtóosztálya.)

Morzsák jutnak csak a demográfiai programra

A kormány az elmúlt hetekben többször tárgyalt egy népesedési programról, amelynek néhány elemét Orbán Viktor jelentette be. A program költségeit Lázár csak 2018-ra 100 milliárd forintra becsülte, ám ebből eddig egy fillér sem jelent meg fedezetként a büdzsében. A kabinet most tett néhány javaslatot, ám így is csak 17 milliárdot szavazott meg e célokra a költségvetési bizottság.

Ezek részeként bölcsőde fejlesztésekre beállítottak 3,5 milliárd forintot, s elkülönítettek 3 milliárdot "családpolitikai programokra". Tízmilliárd forinttal megemelték a lakástámogatási kiadásokat - így e célra 35,2 milliárd forint jut -, ebből törlesztenék a három- és többgyermekes családok hiteleit is, a miniszterelnöki bejelentéseknek megfelelően. Kap viszont 650 millió forintot a Kopp-Skrabski Demográfiai és Családkutató Intézet. Az intézetnek ugyan még honlapja sincs, de kormány úgynevezett demográfia programja a Kopp-Skrabski házaspár korábbi kutatásaiból indult ki. Ezzel együtt nem kell aggódni, hiszen Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter egy interjúban azt mondta, hogy majd a tartalékokból adnak pénzt.

Ömlik a pénz a turizmusfejlesztésbe

A kabinet hárommilliárd forinttal, 35,2 milliárdra emelte a kormányzati infokommunikációs kiadások keretét - indoklás nélkül -, míg a turisztikai fejlesztési kiadásokat 16,3 milliárddal, 41,2 milliárd forintra növelték. Így jövőre többet költ az állam szálloda- és turisztikai látványfejlesztésre, mint az egyetemek fejlesztésére (az utóbbira 40 milliárd forint jut) - jelezve a prioritásokat. A kormány döntése szerint ötmilliárd forintot kap 2018-ban a még nem létező Csoóri Sándor Alap, amelynek feladata a népi kultúra támogatása lesz. Az elfogadott költségvetési módosítókból az is kiderül, hogy a jövőre jeles évfordulókat ünneplő ciszterci és a premontrei rend is "megér" az adókivetőnek plusz 6,2 milliárd forintos kiadást.

Az életveszélyes 3-as metró felújítására továbbra sincs pénz, sem az idei sem a jövő évi költségvetésben, de kap egy kis pénzt a főváros: egymilliárdot javasol kormány a Blaha Lujza tér rendbetételére - amit állítólag kértek. Nem kérte a főváros a Liget projektet, arra viszont ömlik a közpénz: a kormány plusz 2,7 milliárd forintot költene mélygarázsépítésre a Városligetben. Szintén a Liget projekt része a budapesti állatkert felújítása, az ott épülő Pannon Park 2018-as építési keretét 1,7 milliárdról 7,8 milliárdra emeli a kormány.

Még húszmilliárd Orbánnak idénre

A parlament költségvetési bizottságának fideszes többsége kritika nélkül megszavazta a kormány javaslatait a 2017-es költségvetés módosításról is: így az amúgy hatalmas, 120 milliárd forintos költségvetési tartalékot - ami valamiért a rendkívüli kormányzati intézkedések nevet viseli - 20 milliárddal megfejelték, így már 140 milliárdra rúg. Ezt a pénzt az Országvédelmi alapból veszik ki - ami a makrogazdasági kockázatok kezelésre szolgálna és abból nehezebben költhető. Az utóbbit alátámasztja, hogy a lépést a "hatékonyabb forrásfelhasználással", magyarán a könnyebb elköltésével indokolták.

A kormány minden bizonnyal fájlalja, hogy a vidéki stadionépítések kezednek kifutni, ezért most a jégcsarnokok következnek. A 2017-as költségvetésben 25 milliárdot különítettek el ilyen beruházások előkészítésére - azaz nem nem építésre -, úgy hogy azok céljáról, tartalmáról nem tudni semmi. Most ezt a beruházás-előkészítési alapot a kormány egymilliárddal még megtolta. A plusz a "Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programban szereplő új budapesti jégcsarnok előkészítést szolgálja" - olvasható a módosító javaslat indoklásban.

Plusz tízmilliárd Lezsáknak

A kabinet döntött az elmúlt egy hónapban a Csoóri Sándor Alap létrehozásról - legalábbis erre hivatkozva különítettek el 2,5 milliárd forintos kiadási keretet. (A 2018-as büdzsében már 5 milliárd szerepel) Az állam eddig hallgatott arról, hogy csak idén újabb 10 milliárd forintot akar adni a Lakitelki Népfőiskola beruházására - valamiért a már évek óta zajló beruházás támogatása kimaradt az eredeti javaslatból, így arról vita sem folyhatott a parlamentben, most viszont hirtelen előkerült a tízmilliárd.

A nagyságrendet érzékelteti, hogy az összes magyarországi egyetem és főiskola kap jövőre 40 milliárdot beruházásokra, míg a lakitelki műintézmény egymaga idén elkölthet 10 milliárdot. A költségvetési bizottság szerdai ülésén ez a tétel észrevétlenül "csúszott át" - a vitában azt nem is érintették. A népfőiskola Lezsák Sándor volt MDF-es, ma már fideszes képviselő "édes gyermeke", az elmúlt években tízmilliárdos fejlesztések zajlottak az intézményben.

A kormány döntése szerint az eredeti nulla forinttal szemben az önkormányzatok idén 4,7 milliárd forintot kaphatnak fejlesztésekre - igaz, ezen a pénzen 3200 településnek osztozhat majd. Kérdés, hogy e forrásból végül hány projekt kap majd.