"A kormány diktálja, mi lesz a munkahelyeken - ennyi a párbeszéd"

Már nem csak a munkavállalói képviseletek, hanem számos vállalat is a valódi érdekegyeztetést, a humán tőke fejlesztését, illetve a szakképzés átalakítását szorgalmazza, hogy a munkaerőhiány drasztikus hatásait enyhítsék - derült ki egy szakmai rendezvényen. A kormányoldal képviselője azonban elárulta, hogy a kabinet elsősorban a munkáltatók érdekeit képviseli - ezen belül is a legerősebb, legnagyobb lobbival bíró cégek kéréseit szívleli meg.
K. Kiss Gergely, 2017. november 20. hétfő, 07:08

A közhiedelemmel ellentétben a munkaerőhiány nem új keletű jelenség: a 2013 óta érkeznek panaszok a cégektől, s számuk azóta folyamatosan nő - magyarázta Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa, az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) konferenciáján.

A helyzet egész Európában súlyos, de nálunk látványosan: Magyarországon van a harmadik legtöbb üres álláshely, az EU országai közül a teljes gazdaságra vetítve, míg csak az ipart nézve a második helyen állunk a negatív ranglistán - az Eurostat 2017-es adatai szerint. A legrosszabb helyzet az egészségügyben állt elő, ahol hazánk első a betöltetlen álláshelyek tekintetében.

A munkaerőhiányra vonatkozó beszámolókat azonban számos okból óvatosan kell kezelni, így például a vállalatok szeretnek panaszkodni, jelzéseik érdekvezéreltek, továbbá: "az Ön vállalatánál hány fő hiányzik?" kérdés esetén a cégek nem szokták hozzátenni, hogy milyen bérek mellett állt elő a hiány - figyelmeztetett a szakember. Ennek ellenére a tömeges panaszoknak komoly következményei vannak. Ha munkaerő-kereslet megnő, akkor a munkaerő-forgalom - tehát az emberek vándorlása - is ezzel együtt felpörög, így egy "üresedési lánc" jön létre, amelyben az üres munkahelyek is folyamatosan "vándorolnak".

Hiába a hiány, nem vitték túlzásba a béremeléseket

Az MTA becslései szerint 2011 és 2020 között a teljes aktív korú népesség nagyjából 6 százalékkal csökken. Ez részletezve annyit jelent, hogy mintegy 500 ezer fő általános iskolát végzett dolgozó "esik ki" a magyar munkaerőpiacról, miközben 400 ezer diplomás, 200 ezer szakiskolát végzett, s néhány tízezer érettségizett embert veszítünk el.

Ennek alapján az összeszerelő, gépkezelő és más egyszerű foglalkozásokat éri a legnagyobb veszteség, s mögöttük jócskán lemaradva áll csak a második helyen a magasan képzett emberek hiánya. Ágazati tekintetben a legjelentősebb nettó veszteség a vendéglátóipart érte - emelte ki.

A kivándorlásban komoly szerepet játszott a 2013/14 előtt jellemző munkanélküliség - aki állástalan volt, nagyobb eséllyel ment külföldre. Jó hír ugyanakkor, hogy nagyon jelentős a visszatérők száma külföldről.

Összességében az iparban, a szereplők 85 százaléka panaszkodik a munkaerőhiányra, amelynek következménye, hogy a cégek lemondanak a munkahelyteremtésről  Elsősorban tapasztalt szakemberekre lenne szükség, de a vállalatoknak "nincs erre pénze". A kutató szerint a hiány gyakoribb, magasabb a piaci bérszint alatt fizető cégeknél, ennek ellenére a súlyosabb hiánnyal érintett vállalatoknál nincs kimutathatóan gyorsabb béremelkedés.

Nagy a tartalék, de így alig hasznosítható

A munkaerőhiánnyal szinkronban immár több százezres tömeget alkotnak a közmunkások, akiknek az elérhető bére bő harmadával elmarad még az elsődleges munkaerő-piacon érvényes minimálbérektől is. Ez a bér azonban hosszabb távon sem függ az egyén termelékenységétől, a közfoglalkoztatottak elsöprő többsége pedig csak "ingázik" a közmunka és a munkanélküliség között.

A tömeges közmunka sok következményének egyike, hogy Magyarországon ma nincs jó mérce a munkanélküliség megítélésére és nincsenek megbízható álláskeresési adatok sem - fogalmazott Köllő.

Míg a vállalatok az összes fizikai foglalkozást nézve is többre értékelik az érettségizetteket, a kormány kifejezetten a középfokú szakképzést erősíti. Eközben drámaian romlanak a népesség írás-olvasási, számolási készségei. Ám hiába, még a szakiskolákban is folyamatosan szűkítik a közismereti tananyagot.

A szűk profilú, gyorstalpaló szakképzés nem fejleszti az álláspiacról kiszorultak alkalmazkodásához szükséges alapkészségeket, A rutinjellegű manuális készségek kereslete ráadásul gyorsan csökken a fejlett világban, és a robotizáció miatt még jobban fog - állapította meg a szakember. Nő viszont a nem kognitív készségek - például kommunikációs és szociális készségek, empátia, lelkiismeretesség - iránti igény, ezek a magyar oktatásban aligha jelennek meg.

A fizikai munkára orientált szakképzés megfelelő készségfejlesztés nélkül súlyos felelőtlenség! A kormány lépései a jövőbben több százezer munkanélkülit termelhetnek ki, a járulékos költségekkel együtt - szólt Köllő János végkövetkeztetése.

Rossz válasz, hogy mindent lebutítanak

Nagyjából 4-500 ezer értelmiségi és szakmunkás hagyta el az országot és helyzet még drámaibb lesz, ha az úgynevezett Ratkó-gyerekek elmennek nyugdíjba - hívta fel a figyelmet Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke, a MGYOSZ elnökségi tagja. Hogy lehet a fiatalokat megtartani? Az új generációk egyre tudatosabb, nagy részük már fejlődési lehetőséget keres a munkahelyeken, így a fizetés korántsem  minden. Egyre inkább az innováció, a tehetségre és a képzettségre épülő munkakörök lesznek vonzóak. Emellett foglalkozni kell a munkaszervezési kérdésekkel, s igenis nem csak technológiai vonalon kell fejleszteni! - mutatott rá.

A szakértő szerint jelenleg az a trend, hogy egyre inkább a képzetlen, leszakadó rétegek jelennek meg a munkahelyeken, akik hatékonyság és termelékenységnövekedést nem hoznak, sőt...

A cégek mostanság egyre inkább leszállítják az elvárásaikat, Nem megoldás a munkaerőhiányra, hogy számos vállalat "lebutítja" a feladatait, illetve arra készül, hogy csak részfeladatokat ad ki - mondta. Szerinte ez a szemlélet hosszabb távon zsákutca, ehelyett inkább a teljesítményre képes, hatékony munkavállalókra kellene koncentrálni, komplex bérezési és karriertervek, motivációs rendszerek kialakításával. Hiszen a távozási szándék hátterében az alacsony bér mellett, jellemzően az a tény áll, hogy a beosztottak nem látnak fejlődési perspektívát a karrierjüket illetően, nincs rájuk szabott fejlesztési program a mostani cégüknél.

Mi lehet a megoldás? - tette fel a kérdést.

Először is "kőkeményen" el kellene indítani a közmunkások oktatását, hogy legalább egy betanított munkás szintjére fel tudják emelni őket, s hogy "alibi" feladatok helyett valós tudást kapjanak. Többségüknek nyolc általánosa sincsen, s a sok "látszatmunka" után képtelenek alkalmazkodni a teljesítmény elvárásokhoz: hozzáállásbéli, de gyakran egészségi okokból többségük jelenleg kihullik a versenyszférából.

Nagy szükség lenne tehát a hatékonyságfejlesztéshez kapcsolódó "emberi-érzelmi" tényezők fejlesztésére.

Óriási elmaradásunk van a humántőke fejlesztése, fenntartása terén - sokak között a leszakadók rétegek integrálása, az oktatásfejlesztés, az élethosszig tartó tanulás valódi alkalmazása terén. Nagy gond, hogy az egyre inkább fontos nem kognitív készségekre sem az iskola, sem a szülők, sem a tágabb társadalom nem készíti fel a fiatalokat, így ez a feladat a munkáltatókra marad - értékelt Csaposs Noémi.

Rontanak a helyzeten kormány eddigi "válságintézkedései"

Az eseményen felszólalt Herczog László közgazdász, a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere is, aki szintén a közfoglalkoztatás hiányosságai mellett érvelt. Szerinte a közmunkás jogviszony, amely a minimálbér alatti foglalkoztatás, valamint az Mt-nek és a munkavédelmi szabályozásnak bizonyos szabályait mellőzi - jogilag értelmezhetetlen kategória.

Úgy látja, a jelenlegi kormány részéről nagy hiba volt, hogy - Európában egyedülálló módon - három hónapra kurtították a munkanélküli segély folyósítását, valamint, hogy szétdarabolták a korábbi Állami Foglalkoztatási Szolgálatot. A munkanélküliek integrációjához sokkal nagyobb odafigyelésre lenne szükség: olyan hivatalra, amely egyidejűleg figyel a szolgáltatásokra és egyénre szabott programokat is, például családsegítést kínál.

Herczog felhívta a figyelmet az érdekegyeztetés elakadására is: szerint az ágazati párbeszéd bizottságokban lényegében nem történik érdemi munka.

A munkavállalók és a munkaadók szeretnének egymással egyeztetni, de a kormány valamiért nem akarja ezt

- hangzott egy vélemény a hallgatóság soraiból.

Hasonlóan vélekedett Bubenkó Csaba is, aki szerint a szakszervezetek és az üzemi tanácsok elgyengítése nagyban hozzájárult a munkavállalók jelenlegi óriási túlterheltségéhez. A munkafelügyelet - egyebek közt a túlóraszabályok betartatása - terén pedig már nincsenek normális, csak formális ellenőrzések, nincs valódi büntetés, s még a notórius elkövetőket is "nevetséges" összegekkel bírságolják - fakadt ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke.

Ez oda vezet, hogy leamortizálódik a munkaerő, a teljesítőképessége romlik. Óriási probléma, hogy számos dolgozó már jóval a nyugdíjazása előtt nem tud betölteni, csak csökkentett, korlátozott minőségben feladatokat. A munkáltatók felett nincs kontroll, s ezzel nagyon sok cég visszaél, ami az állam felelőssége! - érvelt a szakszervezeti elnök.

Megjegyezte, hogy a kereskedelmi ágazatban a túlterheltség másik oka, hogy a pálya egyáltalán nem vonzó a fiatal utánpótlás számára. Sem a mostani, sem az előző kormányok nem törekedtek arra, hogy megfelelő szakképzést alakítsanak ki, az ágazat szakmaisága teljesen le lett butítva. A rugalmasítás oda vezetett, hogy például a kereskedelemben több munkakört kivettek a garantált bérminimum alól, hogy képzetleneket is lehessen foglalkoztatni.

Ugyancsak a hallgatóság soraiból hangzott el, hogy a munkaerőhiány okozta problémákat enyhíthetné, ha felülbírálnák a 2012 óta hatályos "új" Munka törvénykönyvét, amely európai szinten is példátlanul kevés jogosultságot kínál a munkavállalóknak.

Milyen válaszokat kínál a kormány?

A most hatályos Munka törvénykönyve egy kifejezetten munkáltatóbarát törvénykönyv

- ismerte el Simon Attila István, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. Ha nem ilyen szabályokat hozunk, Magyarország nem tudta volna felvenni a versenyt a környező országokkal és nem tudtunk volna megfelelő számban munkahelyeket teremteni. Ha egy munkavállaló-barát törvénykönyvet csináltunk volna, akkor az ország elbukta volna a beruházásokat! - hangzott az érve.

Szavai szerint azonban nagy fejtörést okozott a minisztérium számára, amikor 2017 elején a három éves munkaidő-keretet kívánták bevezetni (a tervezetet sokan csak "rabszolgamunka-törvényként" emlegették). Elmondta: a terv lobbija mögött az összes nagy hazai autóipari cég - a Suzukitól a Bosch-ig bezárólag - ott állt.

Mi azt mondtuk nekik: rendben van, megvizsgáljuk a dolgot, de nem szeretnénk azt hallani, hogy a náluk lévő munkavállalói érdekképviseletek tiltakoznak! Ám ez később megtörtént, s végül az Audi egyedül is maradt, míg a többi szereplő mind kihátrált a javaslat mögül - elevenítette föl a politikus.

Simon szerint a munkaerőpiac nagyszabású intézkedései - például az Mt.-módosítása, a közmunka kiterjesztése, a segélyezés átalakítása - mind 2011/12-es döntések, amelyek az akkori válsággal, munkanélküliséggel sújtott helyzetre jelentettek választ. Azt nem fejtette ki, hogy miért nem "aktualizálják" a szabályokat, viszont a Nők 40 program kapcsán elmondta: a kormány célja, hogy a program segítségével 2011 óta nyugdíjba vonult nők közül sokan visszatérjenek a munkapiacra.

Komoly munkaerő-tartalékként tekint a kabinet a 65 évnél idősebbekre, akiknek a foglalkoztatását hamarosan újabb eszközökkel fogják segíteni és a kismamákat is fokozottan be kívánják vonni a munkaerőpiacra. Szintén fontos irányt jelent a részmunkaidős és az egyszerűsített foglalkoztatás kiterjesztése, amelyek keretében tavaly, illetve idén, minden korábbinál többen dolgoztak Magyarországon.

Simon szerint a közmunkások integrációja is jól halad: a tavaly éves szinten 224,6 ezer főnyi közfoglalkoztatotti tábor 2017-re 168 ezer főre apadt. Tagadta, hogy a közmunkások többsége improduktív lenne. Három részre lehet osztani a közmunkásokat: vannak a Start-munkaprogram keretében dolgozók, az országos szolgálatoknál foglalkoztatottak, valamint a "söprögetők" - utóbbiak vannak a legkevesebben - szögezte le.

Sőt, van olyan cég a mezőgazdaságban, ahol a közmunkások alkalmazása annyira versenyképes megoldás, hogy a konkurencia panaszkodik a "piactorzító" hatás miatt - állította a helyettes államtitkár.

A fizikai munka legyen szexi!

Simon szerint az is csúsztatás, hogy a szakképzés átalakítására a tananyag egyszerűsítését jelentené - ez ugyanis szerinte csak a felnőttképzésre igaz.

A fejlesztések legfőbb célja, hogy a képzések tartalmát és szerkezetét a vállalatok is befolyásolhassák. A képzéseket azért egyszerűsítjük, mert ezt kérik tőlünk a munkáltatók, erre van most igényük - magyarázta.

A politikus úgy látja, inkább azzal van probléma, hogy sok a túlképzett ember. A vállalatok korábban olyan szintre lőtték be a felvételi követelményeket, ami indokolatlan az adott munkakörben - most pedig, azzal szembesülnek, hogy nincs elég ember.

Tudatosítani kell a fiatalokban azt, hogy egy szakmából is meg lehet élni tisztességesen - így érdemes például asztalosnak, vagy péknek tanulni!

A társadalom elhitette az Y és a Z generációval, hogy a fizikai munkának nincs becsülete, mert mindenki számára az érettségi, a diploma megszerzését tűzték ki célul.

Ezt a "hibát" nagyon nehéz lesz helyre hozni - méltatlankodott Simon Attila István.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2017.11.20 13:48

hiaba a szerecsenmosdatas, amig egy diplomas 3* annyit keres, akkor hiaba akarnak a fizikai munkanak megbecsulest szerezni. a szakember hiany nemcsak a fizeteseket lengette ki, hanem fel is higitotta a mezonyt. mostmar aki be tud verni egy szoget, az mar asztalos.

a fejlett orszagokban az ipar reszesedes 30% koruli a gdp-bol. abbol azert latszik, hogy mennyi "melos" kepzesre van szukseg. orban kivaloan ert ahhoz, hogy dilettans emberekkel vegye korbe magat. az ilyen parragh, hofmanrozsi, palkovics, matolcsy szemetet egy kepzett kukaborogato sem tudna igy osszegyujteni. olyan merteku kontraszelekcio van az allamigazgatasban, hogy nem is csodalkozok ezeken a vilagmegvalto otleteken, meg azok gazdasagra adott hatasara.

en azt gondolom, hogy orbanek karmentesben nem tartoznak a legrosszabbak koze, de amikor epiteni kell valamit (nem stadionra gondolok, hanem az orszag eloremutato pozitiv dolgaira), ott csufosabbnal csufosabban buknak. semmi erzekuk nincs hozza. regi avittas hozzaallas, olcso osszeszerelo orszag, elinflalt forint, mar mindenhol megszunt dualis kepzes, kozmunka stb. ebbol sosem lesz lesz se fejlett orszag, se modern orszag, de meg atlagos sem. nem veletelenul no a lemaradas szlovakiahoz kepest, nemhogy ausztriat, de szolvakiat sem lehet utolerni soha ilyen kontraszelekcio mellett...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2017.11.20 11:06

"a kabinet elsősorban a munkáltatók érdekeit képviseli "

Ez a legnagyobb baj! A munkáltató eleve helyzeti előnyben van a dolgozóval szemben, alapvető feladata lenne a kormánynak ezt az előnyt jogi szabályozással, törvényekkel csökkenteni és a munkavállalók alkupozícióit javítani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2017.11.20 10:20

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarosPifta, 2017.11.20 10:18

A mocxskos orbán ifidesz-kdnp qrmány rákosi óta az eddigi legmocskosabb kormány.
orbán a saját Alaptörvénye (Alkotmánya) szerint is bűnös.
orbán a magyar dolgozókról az araboknál: ""a minőségéhez képest meglepően olcsó" munkaerőt, valamint azt is, hogy a munka törvénykönyve rendkívül rugalmas." 2014. március. 23. 19:50
És magáról az Alkiotmányban:
Az alaptörvény szövege, amit Orbánék fogalmaztak és szavaztak meg 2/3-dal:
U) cikk
(1) A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
--------------
Tehát: 1., a fidesz-kdnp tele van volt MSZMP és KISZ-tagokkal, köztük vezetőkkel is, akiknek az Alaptörvény szerint el nem évülő bűneik vannak.
2., Az orbáni fidesz-kdnp ÚJRA idegen érdekek alá rendelik az ország emberi erőforrásait az alacsony bérekkel és a munka törvénykönyvének aljas rendelkezéseivel.
Az Alaptörvény alapján az orbáni fidesz-kdnp ugyanaz a kommunista bűnös párt, amelyik a kamu rendszerváltás előtt volt.
-----------------------------
Tehát konkrétan: orbán saját maga szerint is bűnös.
És haza meg népáruló alja politikus.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2017.11.20 08:53

Szerintem a munkaadókat senki sem gátolja, hogy tegyenek az ügy érdekében. Panaszkodnak egy csomó mindenre, de legutóbbi meglátásaim szerint célszerű lenne saját, munkavállallókhoz történő viszonyulásukat felülvizsgálni, már 0 pénzből pusztán belső szabályzati átalakításokkal megkönnyíthetnék saját életüket. Pl komolyan azt gondolják hogy munkaerő hiány esetén hetekig váratják a jelentkezőt arról, hogy mikor lesz az interjú? Mire megmozdulnak, az már elfelejtette őket és beadta a pályázatát 3 másik helyre.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html