BUX
39279

A közbeszerzésben is lehet kartellezés

A közbeszerzések során elkövetett kartellezés különösen súlyos jogsértésnek számít, olyannak, amely komoly büntetést van maga után. Itt már nem csak pénzbüntetés, de a Btk. is szóba kerül.

NAPI, 2011. szeptember 6. kedd, 10:39

A közbeszerzési eljárásokban létrehozott kartelleket az uniós és a magyar versenyjog azért minősíti különösen súlyos jogsértésnek, mert a versenykorlátozó megállapodás eredményeként létrejött magasabb számlát végső soron az adófizetők térítik meg, tekintettel arra, hogy közpénzekről van szó.Emiatt társul 2005. szeptember 1-je óta büntetőjogi szankció is a közpénzekből megvalósuló beszerzések kapcsán tanúsított ajánlattevői összejátszásokhoz. A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) büntetni rendeli azt, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza.

Bűncselekményt valósít meg az is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza. Ugyanakkor a Btk. azt is kimondja, hogy a fentiek miatt nem büntethető az elkövető, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak (pl. GVH, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Közbeszerzési Döntőbizottság, rendőrség) bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

A versenytársak versenykorlátozó megállapodásai elsősorban azokon a piacokon gyakoriak, ahol viszonylag kisszámú piaci szereplő van (néhány vállalkozással könnyebb az érdekek egyeztetése, technikailag kivitelezhetőbb a megállapodás nyélbe ütése), az érintett termék homogén, helyettesíthetősége igen korlátozott vagy egyáltalán nem lehetséges, technikai, technológiai, minőségi variánsai szűkösek, új piaci szereplő megjelenésének igen kicsi a valószínűsége, például azért, mert a piacra lépés jelentős beruházást igényel, az ágazatban működő aktív érdekképviselet megteremti a versenytársak találkozóinak, az információcserének a kereteit.

A termékpiacról szólva ilyenek az egyes élelmiszeripari alapanyagok (pl. a cukor, a kávé) vagy a beruházási javak területén az útépítés, a csatornaépítés. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes időszakokban, amikor tömeges, szinte kampányszerű közműépítések vagy egyéb típus-építkezések folynak, nagyobb méretű, sok vállalkozásból álló kartell szerveződések is előfordulhatnak, mivel nagy biztonsággal előre látható a folyamat, mindenki részesülhet a megnövekedett "tortából", csak türelmesen ki kell várni, nem érdemes öldöklő versenyben egymást lehetetlenné tenni.Az együttműködésben részes felek - bár verseny lehetne a piacon - úgy viselkednek, illetve olyan piaci körülményeket hoznak létre, mintha erőfölényes helyzetben levő vállalkozást alkotnának. Ez konkrétan azt jelenti, hogy piaci magatartásuk kialakításánál nem kell figyelembe venniük a piaci körülményeket, hiszen versenykorlátozó megállapodásukkal kiiktatták ezeket a tényezőket.

A hazai közbeszerzési piac kartell szerveződés szempontjából veszélyeztetett területei tehát elsősorban az útépítés, a hídépítés, a szennyvízelvezető csatorna-hálózatok és a szennyvíztisztító művek építése, a rekonstrukciós munkálatok, az informatikai beszerzések, a sportlétesítmények, stadionok kivitelezése és az ezekhez kapcsolódó tervezési tevékenységek. A felsorolás nem teljes és nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy egyszerű, gyakran ismétlődő, folyamatos, tömeges méretű szolgáltatások (pl. takarítás, őrző-védő szolgáltatások) megrendelésének területén ne fordulhatna elő versenykorlátozó megállapodás.