Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Magyarországon az egyetemet és a főiskolai oklevelet szerzett foglalkoztatottak hányada 1980-ban még viszonylag szerény (8,1 százalék) volt. A döntő fordulat e területen is a rendszerváltás után, az 1990-es években következett be, miután mind a középfokú, mind a felsőfokú képzés egyre szélesebb körűvé vált, s különösen a diplomások száma és aránya növekedett: az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 2000-ben már 17,3 százalék, egy évtizeddel később pedig 24,3 százalék volt, vagyis jelenleg szinte minden negyedik munkavállaló felsőfokú végzettséggel rendelkezik - derül ki a KSH egy közelmúltban publikált elemzéséből.

Foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint (megoszlás, százalék)

198019901995200020052010
Legfeljebb alapfok53,938,523,717,414,111,5
Középfok38,049,260,965,364,764,2
Ebből:
- középfok érettségi nélkül16,924,430,232,331,429,8
- középfok érettségivel21,124,830,733,033,334,4
Felsőfok8,112,315,417,321,224,3
Összesen100,0100,0100,0100,0100,0100,0
Forrás: KSH

A foglalkoztatottak iskolai végzettségének emelkedése és foglalkozási struktúrájának változása lényegében egymásra ható folyamatok eredményeként alakult ki. A magasabb iskolai végzettségűek kvalifikáltabb munkákat képesek elvállalni. A technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkaerőpiacon is a magasabb ismereteket igénylő munkákra van szükség.

Tízból kilenc felsőfokú végzettségűnek van munkája

Az elemzés szerint az iskolázottság szintjének emelkedését az is segítette, hogy az idősebb és a fiatalabb korosztályok cserélődése következtében - különösen a rendszerváltás környékén - az alacsony iskolázottságú idősek helyébe a fiatalabb, már magasabb végzettséggel rendelkező generáció lépett. Bár a magyar gazdaságban még nem elterjedt az egész életen át tartó tanulás, de az iskolázottság szintjének emelkedése a felnőttkori tanulással is magyarázható.

Az iskolázottsági szint emelkedése ellenére még mindig jelentős tömegeknek van legfeljebb alapfokú végzettségük, 2010-ben a 15-74 éves népességből 2177 ezer fő tartozott e körbe. A foglalkoztatottság színvonala 1995 és 2010 között főleg a legfeljebb alapfokú végzettségű fiatalok, valamint a középkorosztályokhoz tartozó felnőttek körében nőtt a legkevésbé, és e korcsoportokban a foglalkoztatottak aránya 50 százalék alatti. Az iskolázottsági szint emelkedésével a foglalkoztatottsági szint is emelkedik, 2010-ben például a felsőfokú végzettségű 45-54 évesek körében már meghaladta a 90 százalékot.

Egyre több képzett fiatal lép az idősek helyére

A munkaerő-felmérés adatai jelzik, hogy az iskolai végzettség és az egyéni foglalkozás szoros összefüggésben áll egymással. A KSH foglalkozási főcsoportonként elemezte az iskolázottsági szint, a korcsoport és a foglalkozás, foglalkozási alcsoportok kapcsolatát. Eszerint mindegyik foglalkozási főcsoportban emelkedett az iskolázottság szintje, a felsőfokú végzettségűek száma és aránya még azon főcsoportokban is növekedést mutatott, amelyekben a foglalkozásokat főleg középfokú végzettséggel rendelkezőkkel töltik be.

A fizikai jellegű foglalkozási főcsoportokban az iskolázottság szintje véglegesen eltolódott a középfokú végzettségűek irányába. Ennek egyik oka, hogy egyes foglalkozások tartalma megváltozott, bizonyos, korábban még alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető munkakörökhöz tartozó tevékenységek már magasabb szintű ismeretek szükségesek.

Az elmúlt tizenöt évben az iskolázottsági szintnek a foglalkozások nagy részében bekövetkezett emelkedése több egymásra ható folyamat eredménye. A munkaerőpiacon egyre több magasan képzett fiatal lépett be az alacsonyabb képzettségű idősek helyére. A foglalkozásokban testet öltött munkatevékenységek tartalma megváltozott, elvégzésükhöz a korábbiaknál magasabb szintű szakmai tudásra van szükség. Ugyanakkor jogos a feltételezés, hogy sok magasabb képzettségű dolgozó az egyes szakmákban kialakult munkanélküliség eredményeként nem talált képzettségének megfelelő munkakört, ezért - kényszerűségből - tanult szakmájánál alacsonyabb ismereteket feltételező munkakörben, foglalkozásban helyezkedett el.