BUX
39279

A magyar adótrükkön borultak ki a svájciak

A svájciak hamarosan társasági adóreformról szavaznak, melynek alapvető kérdése az ország versenyelőnyének megtartása. A multinacionális cégek adóoptimalizációs játékának viszont már Svájc is áldozatul esett a közelmúltban, amelyben Magyarország is fontos szereplővé vált. A jelek szerint az alpesi ország nemcsak pénzben, hanem munkahelyekben is nagy árat fizetett az adótrükkért - pedig "csak" egy bevett gyakorlatról van szó.

Szabó Zsuzsanna, 2017. január 27. péntek, 07:09

Svájcban újra népszavazás lesz: február 12-én a társasági adóreformról szavaznak. Az adópolitikája miatt az utóbbi időben külföldi kritikák kereszttüzébe került ország megszüntetné a multinacionális vállalatoknak adott különleges kedvezményeket és mindenkivel azonos mértékű adót fizettetne - a globálisan aktív nyersanyagpiaci traderektől a sarki pékig. Azok, akik nem örülnek ennek a javaslatnak - amely a regionális adómértékek csökkentését is magában foglalja, így hátrányosan érintené az önkormányzati költségvetéseket -, referendum kiírását szorgalmazták.

A kormány csökkentené a kantonok adórátáját - amelyet a szövetségi adó mellett vetnek ki -, de a vállalatoknak kedvezményeket adna kutatás-fejlesztésre (k+f) a szellemi tulajdonból származó jövedelmek után (patent box). Az utóbbi - egyéb intézkedések mellett - a mintegy 150 ezer embert foglalkoztató, a szövetségi kormány profitot terhelő adóbevételeinek felét adó multikat speciális státusuk elvesztéséért kompenzálná.

Nincs sok választás

A gfs.bern közvélemény-kutatása alapján a reformot a megkérdezettek 51 százaléka támogatja, viszont jelentős hányaduk még mindig bizonytalan. Néhány ellenző szerint a lépés túl költséges és árt a középosztálynak, mások pedig azt mondják, hogy bár szükség van a reformra, nem elég ambiciózus ahhoz, hogy hosszabb távon megőrizze Svájc versenyelőnyét. Írországban a társasági adó 12,5 százalékos, Donald Trump amerikai elnök pedig a jelenlegi 35 százalékos rátát 15 százalékra csökkentené - írta a Bloomberg. (Ráadásul Magyarország már tíz százalék alatt jár 2017 első napja óta)

Vitathatatlan, hogy a reform bevételkieséssel jár: Zürich költségvetéséből például évente 300 millió frank (295 millió dollár) hiányozna és félő, hogy ezt a lyukat a magánszemélyekre kivetett adók emelésével kellene betömni. Genf - amely csaknem 1000 multicég "otthona" - költségvetéséből a reform várhatóan 440 millió frankot venne ki.

Egyesek szerint azonban Svájcnak nincs sok választása. A kormány szerint a reformra azért van szükség, hogy a munkanélküliség emelkedését megelőzzék, illetve a vállatok ne meneküljenek el, az ugyanis évente több mint 5 milliárd frankos adóbevételkiesést eredményezne.

Előkerült a magyar eset

Ennek apropóján a Tages Anzeiger egy olyan példát vett elő, amelynek Magyarország is haszonélvezője lett. A General Electric (GE) esetéről van szó: a cég ugyanis magyarországi részlegével számoltatott el egy ügyletet, melynek során 536,3 milliárd forint társasági adó "csapódik le" a magyar költségvetésben.

Az eset olyannak tűnik, mint amikor a hóhért akasztják. Most ugyanis a svájciak kerültek abba a helyzetbe, amelybe vélhetően korábban több más ország kormánya: jelentős adóbevételtől esett el egy vállalatcsoporton belüli profitátcsoportosítás következtében. Bár az esetről korábban beszámolt a magyar sajtó, érdekes látni a másik oldalt is: milyen árat fizetnek a svájciak, miközben a magyar kormány jókora hasznot húz az ügyleten.

A Tages Anzeiger lépésről lépésre bemutatta az ügyletet, amelyet az amerikai GE a svájci leányával, a GE Energy Switzerlanddal hozott össze és melynek során - mindössze 60 perc alatt, frankmilliárdokat megmozgatva - egy, az Aargau kantonbeli Badenben bejegyzett cég értéke a 167 500-szorosára ugrott.

Az ügy menete nagy vonalakban - ahogy erre anno az Átlátszó.hu is rávilágított: a magyar GE Hungary megvásárolta a svájci GE Energy Switzerland GmbH-t a holland GE Energy Europe BV-től 40 ezer svájci frankért. A magyar kft. a tulajdonába került svájci cég részére örökös hozzáférést adott különféle szerzői jogokhoz: ügyfélkapcsolatokhoz, technológiához, folyamatszabályozó utasításokhoz. Cserébe ezért a svájciak 2360 milliárd forintot (8,1 milliárd frank) fizettek.

Nem sokkal később a magyar GE-leány "piaci áron" eladta a svájci céget az eredetileg tulajdonos GE Energy Europe BV-nek, amely vételárat azonban nem készpénzben, hanem "kölcsönszerződésekhez kapcsolódó pénzkövetelések" átruházásával egyenlítette ki - ennek értéke 1860 milliárd forint (6,4 milliárd frank).

A mérlegben a GE Hungary a vállalatszervezés ésszerűsítésével indokolta a lépést, konkrétan azzal, hogy miután a GE felvásárolta az Alstom cég energia üzletágát, a meglévő hasonló funkciókat az Alstom svájci központjába telepíti.

Ezen a jeles napon a magyar GE 14,5 milliárd svájci frankot kapott a svájci vállalat eladásából és immateriális javakból, így fantasztikus eredményt tudott felmutatni: a cég 2014-ben még 14 milliárd forintos veszteségről jelentett, ami 2015-ben 3551 milliárd forintos (12 milliárd svájci frank) profitba fordult. Ezt 99 milliárd forintos eredménytartalékkal megfejelve osztalékként ki is fizették.

A GE svájci vállalata a szellemi tulajdon átadásáért 2360 milliárd forintot fizetett (8,1 milliárd frank) a magyar leánynak. Ha ezt az összeget a GE Svájcban profitként vallja be, az önkormányzatok, a kanton és az államszövetség 1,5 milliárd frank bevételhez jutott volna hozzá, miután Aargauban a társasági adó rátája 18,5 százalék - mutat rá a Tages Anzeiger.

Csakhogy jött a magyar csavar: a magyar állam "kitalálta" a növekedési adóhitel intézményét, ami többekben azt a gyanút keltette, hogy kifejezetten a GE-re szabták. Ennek segítségével ugyanis drasztikusan, egyes becslések szerint 2 százalék alá szoríthatta az adófizetési kötelezettségét az amerikai nagyvállalat.

A konstrukció ugyanis lehetővé tette, hogy ha egy legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett cég egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, akkor a növekményre eső társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie az államkasszába, hanem automatikusan fizetési haladékot kap: a teljes összeget az adóévet követő két év alatt nyolc egyenlő részben, negyedévente kell csak megfizetnie. Ennek köszönhetően a lebonyolított ügyletek végén a GE-nek mindössze 536,3 milliárd forint társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett - ami persze a magyar kormánynak viszont hatalmas, ölébe hullott összeg lett.

Diéta GE-módra

Az köztudott, hogy a GE-hez hasonló nagy multiknál bevett szokás, hogy nyereségeiket addig tologatják az európai leányaik között, míg azok szinte teljesen el nem tűnnek - jegyzi meg a lap, amely azt is hozzáteszi, hogy ebben ezúttal is benne van Hollandia, csak most Svájc és Magyarország lépett Írország helyére, azaz a GE-szendvics most holland-magyar felvágottal készült svájci bevonattal.

Mindez azért érdekes - írja a Tages Anzeiger - mert a vállalat épp karcsúsítást hajt végre. Azaz nem elég, hogy az adóját nem Svájcban fizette meg, de míg Budapesten - pár aláírással és egérkattintással - milliárdokat tologattak, addig a cégcsoport központjában masszív leépítési terven dolgoztak. Azután ugyanis, hogy a francia Alstom energiacégét 2015 novemberében átvették, Európa-szerte mintegy 6500 fős leépítést jelentettek be, ebből 1300-at svájci telephelyeken.

Ráadásul a leépítés súlyosan érintette Aargaut is: a szakszervezetek tüntettek, a kanton kormányzata pedig egy munkacsoportot állított fel. A kormány, a munkaadói és munkavállalói oldal tárgyalásai révén viszont elérték a svájciak, hogy a GE menedzsmentje 1300 helyett kevesebb, mint 900 munkahelyet szüntessen meg.

A GE eközben persze azzal próbált érvelni a svájci lap szerint, hogy 200 millió frankot fektetett be k+f-be Svájcban. Az elbocsátandók számában ugyan még nem született megállapodás, de az újság szerint eddig csak 8 embert jelentettek a munkaügyi hivatalnál. A szakszervezet szerint a kedélyek lenyugodtak, további megszorítás nem várható. A lap ugyanakkor megjegyzi: ha a milliárdok átutalása Magyarországra valóban így történt, akkor az "érdekes utóízt hagy maga után".

További érdekességek

Főleg, hogy a Tages Anzeiger további érdekességekre is bukkant a GE-vel kapcsolatban. Például arra, hogy míg Aargauban minden egyes munkahelyet ki kellett alkudni, addig a GE "bőszen alapítgatta" új cégeit: 2015 augusztusa és 2016 decembere között legalább 10, GE rövidítéssel rendelkező céget jegyeztek be Badenben. Ebből néhány már az alapításuk napján egy másik GE vállalathoz került - frankmilliárdokat megmozgatva. Ezzel a svájci lap szerint nehezen összeegyeztethető a GE vállalati struktúrájának egyszerűsítésére és az üzleti tevékenységének racionalizálására való hivatkozása.

Másik közös vonás a sok cégben, amelyek nevében szerepel a GE rövidítés, az ügyvezető igazgató: a 49 éves Ernst Frederik Kraaij, aki egy tapasztalt adószakértő - Rotterdamban tanult adójogot és az Ernst & Young senior adótanácsadója. Jelenleg 20 GE leányvállalatnak az igazgatója.

Nincs ebben semmi különös

Mindezek ellenére azt a svájci lap is elismeri, hogy a multinacionális vállalatok körében bevett gyakorlat, hogy a profitjaikkal addig "labdáznak" az európai lányvállalataik között, míg azokat nulla közelébe redukálják, ugyanakkor vitatott is, amelynek az Európai Bizottság is véget akar vetni.

Erre példaként említi az Apple és a Google ügyét: előbbi esetében az Európai Bizottság 13 milliárd eurós elmaradt adót fizettetne meg, míg utóbbinak el kellett ismernie, hogy 2014-ben Európában 11 milliárd eurónyi adót úszott meg legális adócsökkentések révén.

Az Európai Bizottságnak sem tetszik

A GE példája pontosan azok közé az adóoptimalizálási trükkök közé tartozik, amelyek ellen tavaly újult erővel próbált fellépni az Európai Bizottság (EB) és - 2011 után - tavaly októberben ismét javaslatokat tett a közös konszolidált társaságiadó-alap (kkta) bevezetésére. A bizottság érvelése szerint ezzel a vállalkozások uniós szinten egységes szabálykönyv alapján számíthatnák ki az adóköteles nyereségüket.

Továbbá a bizottsági javaslatok egyebek mellett előírnák, hogy a globálisan 750 millió eurót meghaladó bevételt elérő vállalatok - amelyek a bizottság szerint a leginkább képesek élni az agresszív adótervezéssel - a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak, illetve a javaslat bezárná azokat a kiskapukat, amelyek jelenleg az adózási célú nyereségátcsoportosítással hozhatók összefüggésbe. A kkta viszont a társasági adó mértékét nem szabályozza, mivel ez a terület a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Újabb falba ütköznek?

A bizottság javaslatát azonban egyelőre hét tagállam - Írország, Svédország, Dánia, Málta, Luxemburg, Hollandia és az Egyesült Királyság - ellenzi, mondván, a megoldás sérti a szubszidiaritás elvét, amely szerint bizonyos szabályozásokat helyi szinten kell meghozni. E tagállamok úgy vélik, hogy az adóalap konszolidációja egy rejtett, szélesebb körű adóharmonizáció része.

Angela Merkel német kancellár viszont január közepén úgy vélekedett, hogy az Egyesült Királyság távozása az EU-ból katalizátorként hathat, amely rákényszerítheti a tagállamokat arra, hogy a társasági adók kényes kérdésére megtalálják a közös választ. Merkel szerint mindenki tudja, hogy nagyobb harmonizációra van szükség.

Ami már hatályba lépett

Az adózásban azonban már idén január 1-től léptek életbe olyan szabályok, amelyek az átláthatóságot segíthetik az EU-ban. A tagállamok ugyanis minden olyan információról értesülnek, amelyek a multinacionális vállalkozások javára más uniós országokban kiadott feltételes adómegállapítással kapcsolatosak.

A tagállamok 2017. január 1-től kötelesek minden, általuk alkalmazott új, határon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításról automatikus információcserét folytatni egy központi, valamennyi uniós ország által hozzáférhető adattáron keresztül.

Az első információcserére legkésőbb 2017. szeptember 1-én kerül sor. A tagállamoknak továbbá 2018. január 1-ig meg kell küldeniük a 2012 eleje óta kiadott határokon átnyúló adómegállapításokra vonatkozó hasonló információikat is.