A magyar gazdaság elveszítette versenyképességi előnyét

A magyar vállalatok versenyképességének javítása céljából a társadalmi partnerekkel egyeztetett, középtávú prognózison alapuló ár-bér politikát tart szükségesnek Oblath Gábor, az MNB monetáris tanácsának tagja, a Kopint Datorg gazdaságkutató igazgatója. Az utóbbi időre jellemző bérkiáramlás és a forintárfolyam erősödése ugyanis rontotta a cégek pozícióit, ennek ellensúlyozására szerinte a fiskális politikának kell lépéseket tennie. A kormány többek között a közterhek csökkentésével javítana a helyzeten.
Domokos László, Baka Zoltán, 2002. június 14. péntek, 07:00

A fiskális oldalról, a kereslet visszafogásával kell ellensúlyozni a tavaly kezdődött fokozott bérkiáramlás miatt keletkező versenyhátrányt - mondta lapunknak Oblath Gábor. A Kopint igazgatója szerint a versenyképesség romlásában szerepe volt a forint közel 15 százalékos felértékelődésének az árfolyam-politika reformja óta. A monetáris tanács tagja ugyanakkor cáfolta azokat a napokban megjelent híreket, amelyek szerint az árfolyam-politika módosításának szükségességéről beszélt volna a közelmúltban egy bécsi konferencián. Oblath szerint középtávú prognózison alapuló, a társadalmi partnerekkel egyeztetett ár-bér politikát kellene a jövőben folytatni.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tegnap a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének gazdasági fórumán kifejtette, hogy az utóbbi években a magyar gazdaság elveszítette a versenyképességi előnyét a többi közép-európai országgal szemben, ezért a következő időszakban ennek helyreállítása szükséges. Jelenleg a gazdasági növekedés belső szerkezete nem megfelelő. Magyarországnak hosszú távon nem a belső kereslet, hanem export- és beruházás húzta növekedésre van szüksége. Véleménye szerint a szerkezeti kiigazítás hatása nem azonnal, hanem némi késleltetéssel mutatkozik meg.
A versenyképesség növelését több gazdaságpolitikai lépés is szolgálja majd. Ide tartozik a közterhek csökkentése, a tárca szolgáltató jellegének erősítése, valamint a Széchenyi terv célirányos átalakítása - jelentette ki Csillag. A kormányzat a következő két esztendőben 1,5-2 százalékponttal mérsékelné a jelenleg 29 százalékos munkáltatói tb-járulékot. Emellett két lépésben (korábban háromról volt szó) eltörlik a fix összegű egészségügyi hozzájárulást, a magánnyugdíj-pénztári befizetés mértékét pedig hatról nyolc százalékra emelik. A személyi jövedelemadó kulcsai 2003-ban kissé, 2004-ben pedig nagyobb ütemben csökkennek.

A kormányzat szándékai szerint a Széchenyi terv pályázatait alaposan megrostálják, ennek eredményeképpen a technológiai váltást és a foglalkoztatás bővítését szolgáló beruházásokat támogatják majd. A programok kiválasztásakor a harmadik szempont a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentése lesz.

HOZZÁSZÓLÁSOK