Október 7-ei keltezésű az a vélemény, amelyben megfogalmazza legújabb álláspontját az EKB "az integrált magyar felügyeleti keretrendszerről" - írja a portfolio.hu. A központi bank véleményéből kiderül:

Nem megfelelő körülmények: Augusztus 24-én kapott felkérést az ECB az NGM-től a véleményalkotásra az ügyben, de augusztus 30-án a kormány a törvényjavaslat korábbitól eltérő változatát nyújtotta be az Országgyűlésnek. Végül szeptember 16-án a módosító indítványokról is kérték ugyan az ECB véleményét, de szeptember 23-án úgy fogadták el a törvényjavaslatot, hogy addig az ECB véleménye nem jelent meg.

Nem megfelelő konzultáció: A magyar hatóságok nem feleltek meg az ECB-val való konzultációs kötelezettségüknek, ezért az ECB megismétli: "megfelelő időpontban" kell konzultálni, elegendő időt biztosítva neki a jogszabálytervezet megvizsgálására és a vélemény elfogadására. Ennek hiányában köteles lett volna a jogalkotó felfüggeszteni a jogszabálytervezet elfogadását.

Következetlenség és jogbizonytalanság: a törvényjavaslat és a vonatkozó kormányrendelet-tervezet nem nyújt elégséges jogbiztonságot, mert az új, integrált felügyeleti rendszerre hol "MNB"-ként, hol "felügyeleti hatóságként" hivatkoznak, sőt egy helyen "PSZÁF"-ra való hivatkozás is szerepel. Az ECB az egységes "felügyeleti hatóság" szóhasználatot javasolja.

Nem megfelelő ütemezés: az MNB-ről szóló új törvény nem ad megfelelő átmeneti időszakot annak elfogadása és a PSZÁF megszűnése (október 1.) között, hosszabb időszak lenne szükséges a pénzpiaci szereplők belső eljárásainak megfeleltetéséhez.

Nem megfelelő jegybanki és felügyeleti függetlenség: aggályos az EU Szerződésének 130. cikkében foglalt központi banki függetlenség alapelvének történő megfelelés. A felügyeleti feladatok finanszírozásának folytatólagossága hiányában pedig az MNB (átmenetileg) nem lesz képes díjat szedni a felügyelet jogalanyoktól, hogy fedezze felügyeleti költségeit. "Ez súlyos aggályokat vet fel az MNB pénzügyi függetlenségét illetően". "Az MNB-t be kell vonni a felügyelet jogalanyok által fizetendő pénzügyi hozzájárulás meghatározásába", továbbá "a PSZÁF elnöke azon rendeleteinek, amelyek a felügyeleti feladatok finanszírozásához szükséges finanszírozást biztosítják, hatályban kellene maradniuk", amíg az MNB új rendeleteket el nem fogad. Az ECB azt is kifogásolja, hogy a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyását követően vonhatja csak vissza az MNB egy hitelintézet tevékenységi engedélyét.

Egyes makroprudenciális hatáskörök a kormánynál maradtak: a törvénynek "előnyére válna további, a kormányzati hatáskörök MNB-re történő további átruházást előíró rendelkezések beiktatása, és elvárja az EKB, hogy megfelelően konzultáljanak vele az MNB elnöke által elfogadásra előkészített nemzeti jogszabályok tervezetéről, továbbá "méltányolná, ha (...) visszajelzést kapna (...) a központi banki függetlenséggel kapcsolatos nyitott kérdések rendezésére tett lépésekről.

Statisztikai adatok továbbításának sérelme: az új törvény egyik módosítása hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi az MNB számára, hogy a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatások működésével kapcsolatban egyedi azonosításra alkalmas adatokat továbbítson az ECB és a Központi Bankok Európai Rendszere számára az értékpapírtitok sérelme nélkül. Itt az együttműködésre vonatkozó jogi kötelezettség betartását kéri az ECB.