Az összeesküvés-elméletek egyik gyakran felmerülő alapvetése, hogy a demokrácia valójában csak színjáték, és a hatalom tényleges birtokosai nem a megválasztott politikusok, hanem rejtett, háttérben tevékenykedő titkos csoportok. Ez a vélekedés meglehetősen népszerű Magyarországon is: a magyarok relatív többsége (42 százaléka) szerint valójában nem a kormány irányítja az országot, hanem valakik a háttérből mozgatják a szálakat. Ennél némileg kevesebben (36 százalék) voltak ezzel ellentétes véleményen - írta a Political Capital kutatásának összefoglalóját a Political Radical blog.

Kik fogékonyabbak leginkább az összeesküvés-elméletre?

Az összeesküvés-elmélet minden csoportban elterjedt, ugyanakkor leginkább azok körében, akik inkább a társadalom kevésbé előnyös helyzetű csoportjaiból kerülnek ki. Számukra az összeesküvés-elmélet a politikai feszültséglevezetés eszköze is lehet. Az összeesküvés-hívők nagyobb arányban találhatók meg a férfiak és a szakmunkások körében, illetve a vidéki városok lakói között. A munkanélküliek körében szintén nagyobb arányban találunk olyanokat, akik szerint valamiféle kormány mögötti háttérhatalom irányítja az országot - derül ki a kutatásból.

A pártok szavazótáborai között éles eltérések tapasztalhatók. A Jobbik szavazói körében a legelterjedtebb az az elmélet, miszerint valójában nem is a kormány irányít (68 százalék egyetértő). Őket követik az LMP (52 százalék), az MSZP (49 százalék) és a Fidesz (43 százalék), majd az Együtt 2014 (32 százalék) szavazói. Ezzel egyébként kitapinthatóvá válik a Fidesz és a Jobbik szavazói közötti egyik fontos törésvonal is. Bár a fideszesek is hajlamosak hinni egyes összeesküvés-elméletekben, kevésbé gondolják azt, hogy az összeesküvésnek maga a kormány is része.

Más-mást sejtenek a háttérben a pártválasztók

A jobbikosok azonban pártjukkal és annak szellemi holdudvarával összhangban hajlamosabbak azt gondolni, hogy "Magyarországot a háttérhatalom kormányozza", és a kormány csak ezen háttérhatalom helytartója. Feltételezhető továbbá, hogy a fideszes és a jobbikos "igen" válaszok mögött más viszonyulás húzódik meg. Míg a Jobbik szavazóinak egy része a Fidesz-kormányt a háttérhatalom meghosszabbításaként, dróton rángatott bábjaként látja, addig azon fideszesek számára, akik szerint nem a kormány irányítja az országot, a Fidesz szabadságharca éppen a háttérhatalom gyarmatosító törekvései elleni küzdelemről, tehát a drót elvágásáról szól.

A pártválasztók relatív többsége (47 százaléka) egyetért azzal az állítással, hogy nem a kormány irányít, és nem tudjuk, ki mozgatja a szálakat a háttérből. Ez már csak azért is érdekes eredmény, mert ebből a vélekedésből az is következhetne, hogy szinte mindegy, a szavazók kire adják a voksukat.

A pártpreferencia nélküliek között azonban ─ ahol az ilyen összeesküvés-elméletekre nagyobb fogékonyságot várhatnánk ─ szignifikánsan kevesebben, csupán 37 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a kormány helyett valakik a háttérből irányítják az országot. Ez a látszólagos ellentmondás ugyanakkor feloldható, ha az összeesküvés-elméleteket olyan magyarázatokként fogjuk fel, melyek az elitcsoportokkal szembeni fellépésre, és a status quo megváltoztatására irányuló politikai cselekvésre sarkallnak.

A háttérhatalom "arcai"- kik az összeesküvők?

Arra a kérdésre, hogy mely csoportok állhatnak a háttérben, a felsorolt lehetőségek közül a megkérdezettek a nemzetközi pénzügyi köröket (37 százalék), illetve más, felettünk uralkodni akaró országokat (23 százalék) említették a leggyakrabban, 54 százalékuk pedig legalább egy csoportot megjelölt. Ez azt is mutatja, hogy a kormány által előszeretettel alkalmazott szabadságharcos retorika termékeny talajra hullik (már a kormányváltás előtti kutatások is nagy fogékonyságot mutattak a válságot tudatosan előidéző, "gyarmatosító" pénzügyi-politikai háttérhatalmak ármánykodásával kapcsolatos nézetek iránt).

Érdekes, hogy a nemzetközi pénzügyi körök háttérmanipulációiban ugyanolyan mértékben (42-42 százalék), más országok Magyarország feletti irányításában pedig közel azonos mértékben (31-27 százalék) hisznek a Fidesz és az MSZP szavazói (a Jobbik szavazói mindkettő irányításában jobban, az E14 szavazói és a bizonytalalanok pedig mindkettőben kevésbé hisznek).

A nemzetközi pénzügyi köröknél és más országoknál jóval kevesebben hisznek abban, hogy egyes vallási csoportok (8 százalék), a szabadkőművesek vagy más titkos csoportok (5 százalék), vagy akár az utóbbi időben e kontextusban sokat emlegetett nagy médiavállalatok (5 százalék) irányítanák a háttérből Magyarországot. A lakosság csaknem egynegyede (22 százalék), nem hisz viszont abban, hogy ezek a csoportok irányítanának a háttérből, és egynegyede (24 százalék) nem tudott, illetve nem akart válaszolni a kérdésre - áll a kutatóintézet adataiban.