Súlyos következményei lesznek a magyar hitelpiacra, hogy a kormány - másodszorra is megszegve a bankszövetségnek tett ígéretét -nem csak 2013-ban tartja fenn teljes mértékben a bankadót, hanem véglegesen beépíti az adóalapba. Különösen a nagy adóalappal rendelkező bankokat érintheti negatívan a bejelentés, az OTP-re vetítve - mivel mérlegfőösszeg után fizet a bank - stabilan kiszámítható, hogy éves szinten 30-35 milliárd forintos adóhatással jár a péntek este bejelentett kormányzati intézkedés.

A közvetlen adóelvonás mellett egyéb negatív hatása is lehet a bankadó véglegesítésének. Például most már erőteljesen feltételezhető, hogy a kormány nem fog megállapodni az IMF-fel, lényegében emiatt is kényszerül arra, hogy a hazai vállalkozásokat sarcolja. Az ugyanis biztosra vehető, hogy az európai összehasonlításban kirívóan magas pénzügyi szolgáltatókat sújtó adókulcsot sem az Unió, sem pedig az IMF nem nézi jó szemmel. Hitelmegállapodás nélkül viszont érik egy erőteljes korrekció a hazai piacon, ami ha megjelenik a magyar eszközök kockázati felárában, az valamennyi hazai szereplőnek fájni fog. A külső forráscsapok elapadhatnak, rossz esetben pedig az MNB augusztusban megkezdett kamatcsökkentési ciklusát is vissza kell fordítani, bár ez a bankok kamatpolitikájának még jót is tenne.

A Bankadó

A jelenlegi bankadó a pénzügyi szolgáltatók 2009. év végi korrigált mérlegfőösszegére vet ki kulcsot, és jellemzően a nagyobb hitelintézeteket érinti rosszabbul. Az adóalap 50 milliárd forintos szintjéig 0,15 százalékos, e fölött pedig 0,53 százalékos kulcsot kell alkalmazni.

Mivel nem eredményszemléletű az adó, ezért a terhelés 2014-ben is nagyjából a 2010-es szinttel lesz megegyező, vagyis ezek alapján kiszámolható, hogy például az OTP-re a pénteki bejelentések összességében hogyan hatnak. Az OTP 2010 óta nagyjából 87,5 milliárd forintnyi különadót fizetett be az államkasszába (a társasági adó után). Az idei évre vonatkozó bankadót az év elején egy összegben fizette be a bank, ennek nagyjából 34 milliárd forint volt az adózott eredményhatása.

Mi lesz hétfőn?

A bejelentésnek hétfőn jó eséllyel lesz árfolyamhatása a hazai piacon (valószínűleg nem csak a bankpapírok esetében) mivel ismét növekedett a hazai gazdaságpolitikát övező bizonytalanság. A lépéssel a kormány gyakorlatilag teljesen felmondta a bankszövetséggel kötött korábbi megállapodását (bár ennek mostani jelentőségét csökkenti, hogy azt lényegében a második Matolcsy csomaggal is már megtette).

Papíronként várható hatás

A péntek este bejelentett harmadik Matolcsy csomag részvényenkénti fair értékre gyakorolt hatása nagyjából 62 forint lehet az OTP esetében. Ez a 2014-re tervezett bankadó megfelezésének feladásából jön össze, ami miatt az OTP-re nem 17 milliárd forintos, hanem ismét 34 milliárd forintos adókötelezettség fog hárulni, ráadásul a tétel 2014-et követően is fennmarad.

Emellé jönnek az egyéb különadók, például a második Matolcsy csomag keretében duplájára emelt tranzakciós illeték, amely 10 milliárd forinttal ronthatja a bank bevételét, vagyis részvényenként nagyjából 36 forinttal érintheti az OTP papírok értékeltségét.

Tovagyűrűző hatások

Többféle hatás is érvényesülni fog a bankadó véglegesítésével, egyfelől az államháztartás egyenlegjavulása pozitív értelemben csökkenti az államháztartási kockázatokat (még ha a maradéktalan megvalósíthatóság körül vannak is kérdőjelek). Másfelől a bankadó véglegesítése egyértelműen azt jelzi, hogy csökken az IMF-fel kötendő megállapodás esélye, ami viszont továbbra is komoly kockázati tényező a hazai eszközárakban.

Kérdéses hétfőn mekkora mértékben fog sokkot okozni a befektetők körében az NGM legújabb csomagja. A befektetők között ugyanis jó ideje zajlik olyan irányú találgatás, hogy a bankadó megfelezésének elhalasztása csak az első lépés volt, és hogy valójában a kormány, éppen a 2014-es választási évben nem lesz képes kivezetni ezt a szektorális különadót. Hiszen azzal a választási évben kellene mintegy 144 milliárd forintos extra bevételről lemondania. Ilyen értelemben az is elképzelhető, hogy a piaci szereplőket nem lepi meg annyira, hogy az OTP-nek mostantól véglegesen számolnia kell ezzel az adóelemmel.

Az mindenesetre bizonyos, hogy az elemzőknek át kell alakítaniuk a modelljeiket, és a következő évekre vonatkozó eredményvárakozásaikba be kell építeni ezt a most már végleges tételt. Emiatt elképzelhetőek komolyabb átértékelések is, sőt egyes nagyobb alapoknál alulsúlyozhatják a bankot, vagy a hitelminősítők ronthatnak a besorolásán.

A hazai hitelbesorolásra is lehet hatása a mostani bejelentésnek, ami áttételesen (a kockázati költségeken keresztül) szintén jelentkezik a nagy forrásigényű bankszektorban. A legfőbb kockázat, mint említettük, hogy a kormánynak valószínűleg már nem áll szándékában megállapodni az IMF-fel, ugyanis a bankok további ilyen mértékű adóztatása egy olyan gazdaságpolitikai elem, amelyet az IMF bizonyosan nem támogat.