A Napi Gazdaság keddi számának cikke

− A múlt heti döntés után valóban el tud indulni egy év múlva az egységes európai bankfelügyelet, vagy van még olyan érdemi akadály, amelynek leküzdése hátravan?

− A múlt héten, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén született döntést követően elhárult az utolsó ismert jogi akadály is az egységes európai bankfelügyelet (SSM) létrehozása elől. Az ehhez szükséges két jogszabály október közepén várható hivatalos publikációját követően az ECB formálisan is megkezdheti a félkészülést arra, hogy egy év múlva, azaz 2014 őszén átvegye a nemzeti felügyeletektől az eurózóna, illetve a felügyeleti rendszerhez csatlakozni kívánó országok meghatározott bankjainak a jogszabályban lefektetett szabályok szerinti közvetlen felügyeletét.

Az ECB most is gyorsan be tud avatkozni

− Mennyire kiérlelt az együttműködési mechanizmus a tagállami felügyeletek és az ECB között?

− A bankok felügyeletének európai szintre emelése az ECB irányításával, de a tagállami felügyeletek közreműködésével valósul meg. Ennek részletein már intenzíven dolgoznak az ECB és a tagállami felügyeletek szakemberei, de ennek pontos mechanizmusa meg nem alakult ki, hiszen formális döntések ezzel kapcsolatban csak a jogszabályi környezet kihirdetését követően születhetnek meg és további egy év áll rendelkezésre az előkészületek befejezésére.

− Az EP erős ellenőrzési és beszámoltatási jogkört kért az engedélyért cserébe, viszont az tudható, hogy Brüsszelben lassú a szabályalkotás. Az ECB-nek meglesznek a jogosítványai a gyors beavatkozásra?

− A bankok működését európai szinten meghatározó jogszabályok megalkotása továbbra is Brüsszelben történik, az Európai Bizottság teszi a javaslatot, a Tanács és az EP dönt. A bankokra vonatkozó kapcsolódó európai rendeletek megalkotása az EU 28 országára kiterjedten továbbra is a londoni székhelyű Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) feladata. Az ECB a szabályok betartatásáért, a bankok felügyeletéért lesz felelős az eurózónában, illetve a csatlakozó országok bankjainál. Az ECB tehát a meglevő szabályok alapján gyorsan is képes felügyeleti beavatkozásra, ha szükséges. Az utolsó parlamenti viták az ECB e tevékenységével kapcsolatos parlamenti elszámoltathatóságáról folytak.

− Hol tart a szanálási alap felállításának előkészülete? Eldőlt-e már, hogy milyen feltételekkel vesz át majd bankokat megmentésre az alap? Elvárt-e, hogy a tagállamok is pénzt adjanak leromlott bankjaik megmentésére, hogy ne közösségi pénzből mentsék meg leromlott bankjaikat?

− Az EB nyáron nyilvánosságra hozta a szanálási mechanizmusra (SRM), ezen belül az alap felállítására vonatkozó javaslatát, ennek a javaslatnak a tanácsi és parlamenti vitája jelenleg folyik, tehát a javaslatban szereplő kérdések meg nem dőltek el.

− Milyen módon szabályozza a kimaradók és az európai bankfelügyelet viszonyát az új szabályozás? Magyarország esetében a nemzetközi bankcsoportok okán vagy közvetlenül is szabályozhat majd az ECB?

− Az eurózónában nem tag országok hatóságai számára lehetőség nyílik egy szoros együttműködési megállapodás megkötésére az ECB-vel, így módjuk lesz a felügyeleti rendszerben való részvételre. Magyarországon az országban jelen levő külföldi nagybankok csoportszintű felügyeletét az ECB veszi át az anyabank székhelye szerinti nemzeti felügyelet bevonásával. Ha Magyarország csatlakozik, akkor a hazai székhelyű nagybank(ok) felügyeletére is kiterjed az ECB irányítása. Ha nem csatlakozik, akkor a külföldi bankok leányvállalatainak felügyelete, illetve a hazai székhelyű nagybank(ok) felügyelete és az ezzel kapcsolatos felelősség a magyar hatóságok irányítása alatt marad.

Több sikeres intézményi modell is van

− Az ECB lényegében támogatta a PSZÁF és az MNB összeolvadását. Segíti-e az egységes felügyelet a könnyebb ügyintézést legalább európai szinten?

− Ez elsősorban attól függ, hogy hogyan sikerül a két intézmény tervezett összevonása, illetve Magyarország csatlakozik-e az SSM rendszerhez. Több sikeres intézményi modell is létezik Európában, a válasz tehát egyrészt néhány jövőbeli döntés, illetve a megvalósítás részleteitől függ.

− Komoly kérdéssé vált a devizahitelesek mentése kapcsán a fogyasztóvédelem kérdése. Ezt miként próbálja rendezni az egységes bankfelügyeleti modell?

− Az ECB nem kap fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogosítványokat, azok a jelenlegi tagállami, illetve európai intézményeknél maradnak.

Országonként mások a problémák

− Visszatérve a devizahiteles-mentésre: a héten az Európai Parlament képviselői is foglalkoztak a kérdéssel, egységes szabályozást sürgetve. Ugyanakkor a nyilvánosságra került javaslatok (például az ügynöknek több banki ajánlatot is kell mutatnia) úgy fest, nem a valódi problémára adnak választ. Önnek kézzelfogható tapasztalatai vannak a problémáról, milyen irányba mozdítaná el az uniós szabályozást?

− Erre nehéz röviden és általánosságban válaszolni. Jelenleg viszonylag kevés az európai szintű, közvetlen fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályozás, ezek is jellemzően direktívák, amelyek tagállami jogszabályokba való átültetése a nemzeti parlamentek feladata. A többi lényeges jogszabály közvetlenül tagállami hatáskörben van, beleértve például az alapvető polgárjogi törvényeket vagy szankcionálási jogköröket.

E kiindulási helyzetben a múltbeli ügyek rendezése nehezen képzelhető el európai szinten, hiszen a meglevő problémák is más-más jellegűek az egyes országokban. A jövőre nézve pedig azt érdemes megfontolni, hogy az európai szintű és a nemzeti szintű szabályozás között milyen új egyensúly álljon fel, amely a fogyasztók hatékonyabb védelmét biztosítja. Véleményem szerint néhány területen célszerű lenne egységesebb, európai szintű szabályozás, illetve a meglevő szabályok betartásának szigorúbb ellenőrzése − ilyen javaslatok napirenden is vannak.