Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi.hu kiadója ellen az MNB piacfelügyeleti eljárást indított, és végül hárommillió forintos bírságot szabtak ki. A jegybank szerint a cikk gondolatmenete és radikális végkövetkeztetése nem állt egymással arányban, a részvényeladásról szóló hipotézis valószínűsége nem volt összhangban a cikk tartalmával, és a lap nem az elvárható gondossággal járt el, amikor nem kereste meg az olajcége - írja az Index.

A lap a piacfelügyeleti bírság miatt bírósághoz fordult. A keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította, az ítélet szerint a megalapozatlan vagy félrevezető információ közlése is alkalmas lehet a piac befolyásolására, és a lap tévesen hivatkozott arra, hogy a cikk következtetései a véleménynyilvánítás szabadságának körében értelmezhetők. A bíróság ugyanakkor nem volt hajlandó foglalkozni a felperes érvelésének alapjogokat érintő részével, mondván az nem a bíróságok dolga.

A Napi.hu kiadója ezután alkotmányjogi panasszal fordult az alkotmánybírósághoz, mivel az MNB döntése szerintük korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogát, és ezt a bíróság nem vette figyelembe. Érvelésük szerint a sajtó dolga, hogy lehetséges összefüggéseket és forgatókönyveket is nyilvánosságra hozzon, és a sajtószabadságot csorbítaná, ha a sajtó nem írhatna egy lehetséges negatív fordulatról. Azt is kifogásolták, hogy az eredetileg a Napi Gazdaságban megjelent cikket közlő orgánumok közül az MNB csak a napi.hu ellen indított eljárást, ami szerintük sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot (a napi.hu az Indexet is kiadó CEMP-hez tartozik). A panasznak ezt a részét az AB elutasította.

Mai határozatában ugyanakkor az AB kiemelkedően fontos szempontnak nevezi, hogy a sajtócikkek közzétételét követő felügyeleti intézkedések hogyan csorbítják a sajtószabadságot, ezért azt a bíróságnak nagyon is vizsgálnia kellett volna. Nem kizárt ugyanis (pl, visszaélésszerű vagy megtévesztő cikkek esetében) hogy egy újságcikk piacbefolyásoló hatása miatt, a piac védelme érdekében indokolt lehet a sajtószabadsága korlátozása.

Az arányosság az elérni kívánt cél és az alapjogi korlátozás súlyának mérlegelését kívánja meg, ami azt is jelenti, hogy minél erősebb érvek szólnak egy alapjog védelme mellett, annál körültekintőbben kell eljárni annak korlátozásakor -áll az AB határozatában.

A jelentős arányban állami tulajdonban álló MOL a magyar gazdaság és tőkepiac egyik legjelentősebb társasága, a vele kapcsolatos tények, összefüggések feltárása pedig közügy, a sajtó elsőrendű feladata. Mivel a közügyekkel összefüggő vélemény kinyilvánításának szabadsága a szólás- és sajtószabadság legbensőbb védelmi köréhez tartozik, az ilyen ügyekben különös gondossággal kell eljárni - mondta ki az AB. Az MNB és a bíróság pont az alapjogsérelem mérlegelését mulasztotta el, ezért az AB az MNB által kirótt bírságot helyben hagyó ítéletet megsemmisítette. A piacfelügyeleti bírságot magát azonban nem: arról új bírósági eljárásnak kell döntenie.

A határozathoz Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Varga Zs. András alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Balsai István, Juhász Imre, Pokol Béla Szívós Mária, és hozzá csatlakozva Salamon László pedig különvéleményt fűzött.