BUX
39359

A paragrafusok csapdájába esett a magyar bíróság

Mikor és hogyan jelölte ki a felszámolót - ezt az adatot kérte egy meg nem nevezett későbbi felperes a megyei bíróságtól, amely az adat kiadását megtagadta. Az első- és a másodfokú bíróság is kiadásra kötelezte az adatot kezelő bíróságot, míg a Kúria megtagadta a kiadást. A helyzet fonákja, hogy a kért adat megjelent a Cégközlönyben, ami ott volt az adatot igénylőnél. Érdemes így perelni?

Németh Géza, 2017. szeptember 17. vasárnap, 19:15

A Bírósági Határozatok honlapon megjelent határozatok - akár csak a szóban forgó is - anonimizáltak, így nem tudható, hogy ki fordult a megyei bírósághoz azzal, hogy milyen szám alatt hozott, mikor vált jogerőssé, mikor és hol közzétett végzésekkel jelölte ki az adós társaságok részére felszámolóként az általa amúgy ismert céget.

A bíróság az adatigénylést elutasította azzal, hogy az előtte folyó eljárások iratai nem minősülnek közérdekű adatnak. Az adatigénylésben megjelölt adatokat a Cégközlönyben már amúgy is nyilvánosságra hozta. (Megjegyezzük, hogy az ilyen perek többségét valamely sajtó orgánum szokta kezdeményezni, de nem tudható, hogy ebben az esetben is így volt-e - a szerk.)

Bíróság ellen bíróság

Az adatigénylő nem nyugodott bele az elutasításba, ezért - a bíróság ellen - bírósághoz fordult. Az ügyet a szomszéd megyei bíróság tárgyalta, amely a kért adatok kiadására kötelezte az azt megtagadó bíróságot. Ítéletében kifejtette, hogy a bíróságok kezelésében lévő közérdekű adatok nem szűkíthetők le a gazdálkodásra vonatkozó adatokra, illetve a perekkel kapcsolatos különböző szempontok szerint csoportosított információkra. A konkrét esetben az adatigénykő nem a felek által szolgáltatott iratok, továbbá a felek neve, illetve egyéb személyes adatainak kiadását kérte, így nem helytálló az a hivatkozás, hogy a kért adatokat a polgári eljárási törvény szerint csak az ügy szereplői ismerhetik meg.

Az adatok kiadását megtagadó - most alperesi pozícióba került - bíróság fellebbezett, de a másodfokú bíróság is az adatok kiadását rendelte el. Álláspontja szerint a közölni kért adatok az információs törvénybe foglalt közérdekű adatok voltak, amelyek megismeréséhez való jogot az Alaptörvény is garantálja. Ennek megfelelően a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog alkotmányos alapjog, a kért adatok pedig azért közérdekű adatok, mert a bíróság kezelésében lévő, a bíróság jogszolgáltatási feladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek, és nem esnek a személyes adat fogalma alá. A másodfokú - jogerős - ítélet utalt arra a bírói gyakorlatra is, amely szerint az adatkiadás megtagadási lehetőségeit megszorítóan kell értelmezni.

Aztán jött a Kúria felülvizsgálata

Az ügy a Kúriához került felülvizsgálatra, a legfelsőbb bírói fórum a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az adatigénylő keresetét pedig elutasította.

Részlet az indoklásból:

Nem vitatható, hogy a bíróságok közfeladatot látnak el, miként az sem, hogy a kiadni kért adatok az alperes igazságszolgáltatási tevékenysége során keletkeztek, továbbá az sem, hogy ezeket az adatokat az alperes ténylegesen kezeli. Helytállóan mutatott rá ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem arra, hogy mindez nem jelenti automatikusan az alperes közlési kötelezettségét, az egyedi polgári eljárások adatainak automatikus közérdekű jellegét...Önmagában azért, mert az egyes bírósági eljárásokban keletkeznek az adatok, és a bíróság közfeladatot lát el, még nem következik automatikusan az, hogy ezek az adatok automatikusan közérdekű adatok lennének... A Kúria mérlegelte azt is, hogy a felszámoló szervezetet kijelölő végzések azok releváns adataival együtt megismerhetőek a nyilvános Cégközlönyből is - maga az adatigénylő igazolta azt, hogy ezen közlönyök vonatkozó részének maga is a birtokában van.

Tanulság?

Mi lehet a tanulság? A felszámoló kijelöléséhez kapcsolódó adatok nem közérdekűek, azokat nem kell kiadniuk a bíróságoknak, de megjelennek a Cégközlönyben, tehát nyilvánosak. Aki pedig ezt tudja és a kezében van a közlöny, az ne pereljen!

(Egy korábban ismertetett jogeset abban nyújthat segítséget, mi történhet akkor, ha tudtán kívül lopott járművet vásárol.)