Az elfogadott törvény rögzíti: a 2010 májusában hivatalba lépett nemzeti ügyek kormánya azzal szembesült, hogy az
előző - Bajnai Gordon által vezetett - szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepelnek. A költségvetési törvényben leírt főbb számok ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak: a 3,8 százalékos hiány valójában a 7 százalékot is meghaladta volna.

A nemzeti ügyek kormányának rendkívüli gazdasági intézkedéseket kellett meghoznia annak érdekében, hogy Magyarország elkerülje az adósságválságot és a saját lábára álljon. Az első és a második gazdasági akciótervvel, a bankadó, a válságadó kivetésével, valamint költségvetési zárolásokkal, államigazgatási fizetési plafon bevezetésével sikerült stabilizálni a költségvetést és megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit - olvasható a zárszámadási törvény bevezetőjében.

Az akciótervekben szereplő intézkedéssekkel úgy sikerült stabilizálni az államháztartást - és elkerülni az adósságválságot -, hogy az nem eredményezte a növekedés visszaesését. A GPD alakulását 2010-ben ellentétes hatások befolyásolták, az eredetileg tervezett 0,9 százalékos csökkenés helyett a bruttó hazai össztermék végül 1,2 százalékkal nőtt - ismertette Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a 2010. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslat expozéjában a parlamentben.

Az Állami Számvevőszéknek a tavalyi zárszámadáshoz fűzőtt véleméye szerint a központi költségvetés tavaly "kézben tartott" volt, elsősorban a tavalyi második félévi kormányzati intézkedések hatására, így nem jellemezte a korábbi választási évek "elszabadult hiánya", ezt tükrözi a múlt évi 889,5 milliárd forintos deficit.

Az eredeti 2010. évi költségvetési törvény a központi költségvetés hiányát 870,3 milliárd forintban állapította meg a parlament, a teljesítés 889,5 milliárd forint lett pénzforgalmi szemléletben, ami azt jelenti, hogy a deficit 19,1 milliárd forinttal több az előirányzatnál. Ugyanakkor az önkormányzati rendszerben a kialakult 232 milliárd forint deficit jóval meghaladta a tervezett 190 milliárd forintos előirányzatot. Így az államháztartás összes hiánya pénzforgalmi szemléletben 1121,5 milliárd forint lett, 61,1 milliárd forinttal nagyobb az eredetileg tervezettnél.

A zárszámadási törvény elfogadásával az Országgyűlés az Nyugdíjbiztosítási Alap 2010. évi költségvetésének végrehajtását
2.914 milliárd 566,5 millió forint bevételi, 2918 milliárd 253,7 millió forint kiadási főösszeggel, 3 milliárd 687,2 millió forint hiánnyal hagyta jóvá.

A parlament egyúttal az Egészségbiztosítási Alap tavalyi költségvetésének végrehajtását 1.384 milliárd 992,2 millió forint bevételi főösszeggel, 1476 milliárd 691,2 millió forint kiadási főösszeggel, és 91,699 milliárd forint hiánnyal fogadta el.
Az Országgyűlés azt is elfogadta, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap gazdálkodásában megállapított 2010-es 3 milliárd 687,2 millió forint összegű hiányt az Nyugdíjbiztosítási Alap Kincstári Egységes Számlájának (KESZ) hitelállományából 2011. december 30-i hatállyal elengedi. A parlament azt is jóváhagyta, hogy az Egészségbiztosítási Alap 91 milliárd 699 millió forint összegű hiányát az alap KESZ hitelállományából 2011. december 30-i hatállyal elengedi.