A hiány megugrása leginkább a társadalombiztosítási alapok kiadásának túlzott arányú túllépéséből fakad. A másik fő indok, hogy néhány fontos központi költségvetési bevételi előirányzatnál - amennyiben hatékony intézkedés nem történik - nem teljesül az a terv. A központi költségvetés várható éves bevételi főösszege 231 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 298 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot, így a központi költségvetés egyenlege mintegy 67 milliárd forinttal túllépi az éves deficit költségvetési törvényben tervezett összegét. A büdzsé bevételi oldalán a gazdálkodó szervezetek befizetései között a társasági adóbevételek, valamint a vám és importbefizetések lépik túl jelentősebb mértékben az előirányzatot. A vám- és importbefizetéseknél a szabadkereskedelmi megállapodások miatti vámcsökkentések egy része 2002 második felétől valósul meg. Az időarányost jelentősen meghaladó eddigi bevételeket is figyelembe véve az év végére ezen a jogcímen közel 23 milliárd forintos befizetési többlet várható. A fogyasztáshoz kapcsolt adók aránya két százalékkal kedvezőbb. A tervezettnél magasabb áfa-bevételek alakulását a nagyobb bázis befolyásolja, míg a jövedékiadó-bevételek növekedését a dohánytermékek és az üzemanyagok forgalomnövekedése okozza. Ez együttesen 40 milliárd forint többletet jelent. A lakosság befizetései között kiemelkedő a személyi jövedelemadó-bevételek alakulása, amely várhatóan több mint 70 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot az előzetesen számítottnál magasabb bérkiáramlás miatt. Az állami kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetéseknél nem várható, hogy az ÁPV Rt. teljesíti az előírt 32 milliárd forint osztalékbefizetési kötelezettségét. Hasonló a helyzet a távközléssel kapcsolatos koncessziós díjaknál, amelyek várható teljesülése lényegesen alulmúlja a tervezettet. Ennek fő oka, hogy az árverési és pályázati díjakból származó bevételek elérése a pályázatok kiírásának elmaradása miatt erősen bizonytalanná vált. a tervezett bevételek realizálásához külön intézkedések szükségesek. A társadalombiztosítás különösen rossz helyzetben van. Az alapok várható hiánya 122,7 milliárd forint, szemben a tervezett 17,2 milliárdos deficittel. A számítások a jelenleg ismert makrogazdasági paramétereken alapulnak. A drasztikus egyenlegromlást az egészségbiztosítási alap helyzetének rosszabbodása okozza majd, itt ugyanis a tervezett 17,2 milliárd helyett 107,8 milliárd forintos hiány várható. A nyugdíjbiztosítási alap idei várható kiadási főösszege 1333,7 milliárd forint, ez az eredeti előirányzatnál 101,2 milliárddal nagyobb. A helyi önkormányzatoknál a tervezetthez képest a kiadások és a bevételek nagyjából azonos mértékben haladják meg a tervezettet, így az alrendszer egyenlege lényegében nem változik. A PM értékelése szerint az elkülönített állami pénzalapok ez évre tervezett 2,2 milliárd forintos hiánya tarthatónak tűnik. Az új kormány száznapos programjának finanszírozásáról egyelőre nincsenek részletek, ám másfél héten belül mindenről döntés születik. Az szinte bizonyos, hogy a gyógyszerár-támogatási keretet növelik, ellenkező esetben a kassza október végére kiürülne. Arra vonatkozóan, hogy az év végén végül mekkora lesz az államháztartási hiány, László Csaba nem közölt becslést, s nem bocsátkozott jóslatokba a jövő évi deficitet illetően sem. A PM szóvivője, Máté Dániel a korábbinál átláthatóbb minisztériumot és nagyobb nyilvánosságot ígért. A KSH-nál és az MNB-nél megszokott módon többek között publikációs naptárt is közzé tesz majd a tárca - jelentette ki Máté.