A pénzforgalmi szolgáltatások árazásának részletes nyomon követése kiemelten fontos a jövőben, a változások ugyanis hosszabb távon befolyásolhatják az elektronikus fizetési eszközök használatát és így a hazai pénzforgalom hatékonyságát. Az MNB elvárja a piaci szereplőktől, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások árazása a korábbiaknál átláthatóbb legyen - közölte a jegybank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST).

A tranzakciós illeték bevezetését követően 2013-ban nagymértékben emelkedtek a pénzforgalmi szolgáltatások költségei, amit egyedül a 2014 februárjától igénybe vehető ingyenes készpénzfelvétel mérsékel. Az MNB 2014. márciusi döntésének köszönhetően a jogszerűtlen módon megemelt pénzforgalmi díjak visszafizetésével tovább mérséklődhet az ügyfelek díjterhelése. A megváltozott költségszerkezethez való gyors és intenzív alkalmazkodás a fizetési szokásokban az előzetes várakozásokkal szemben elmaradt - állapította meg az MNB.

A fizetési számlához kapcsolódó főbb fizetési műveletek forgalma
Kép: Forrás: MNB

Az elektronikus fizetési módok használatának lassú emelkedése folytatódott 2013-ban, a kártyás vásárlások száma 15,4 százalékkal emelkedett, míg a készpénzfelvételek száma 5 százalékkal lett alacsonyabb. Bár a felnőtt lakosság jelentős részének van bankszámlája és a számlára utalt rendszeres jövedelem aránya is magas, a hazai pénzforgalom hatékonyságát jellemző főbb mutatók alapján továbbra is jelentős tere van még a fejlődésnek. A kiskereskedelmi vásárlásoknak mindössze a 13 százalékát, a közüzemi és egyéb szolgáltatások számláinak pedig a 24 százalékát fizették elektronikus úton a múlt évben, míg az uniós átlag mindkét esetben a hazai érték háromszorosa. A fizetésikártya-elfogadó hálózat további bővítésének valamint a mobileszközök újszerű felhasználási lehetőségeinek köszönhetően a jövőben szélesebb körben válhat lehetővé az elektronikus fizetés, a fejlesztések megvalósításához azonban a piaci szereplők széleskörű és intenzív együttműködésére van szükség - hangsúlyozta a PST.

Az MNB kötvény jegybanki betétté alakítása miatt a bankoknak 2014. augusztus 1-ig gondoskodniuk kell arról, hogy továbbra is elegendő likviditással rendelkezzenek a fizetési rendszerben forgalmuk lebonyolításához. A résztvevőknek az MNB számításai szerint mintegy 500 milliárd forint értékben kell MNB-kötvény helyett azt helyettesítő fedezetet biztosítani ahhoz, hogy a fizetési műveleteik továbbra is teljesíthetőek legyenek. A bankrendszer piaci szerkezetének megváltozása számos módon befolyásolhatja a fizetési rendszerek működését és a pénzforgalmi szolgáltatások piacát. A lehetséges forgatókönyvek alapján azonban egy nagyobb méretű bank kivonulásától sem várható jelentős kockázatnövekedés a fizetési rendszerekben.