BUX
39279

A sereghajtók is lehagyják Magyarországot - megjött az újabb lehangoló jelentés

Tavalyhoz képest újabb három hellyel hátrébb került Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában, ami arra volt elég, hogy hazánkat még a sereghajtó Görögország is leelőzze. Eközben a csehek elérték a nyugat-európai országok szintjét. A 35 ország egészségügyi ellátását összevető lista elején Hollandia és Svájc stabilan őrzi vezető helyét.

Szepesi Anita, 2017. január 31. kedd, 07:13

Folyamatosan javul az európai egészségügyi ellátás színvonala, a szívinfarktus, a stroke és a rák túlélési mutatói egyre jobbak, bár az elhízás, az egészségtelen táplálkozás, vagy az ülő életmód egyre több problémát okoz - állapítja meg a frissen publikált Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (Europe Health Consumer Index - EHCI), amelyet a stockholmi Health Consumer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet tett közzé.

Az összesített indexből látható, hogy a válság hatására enyhén, de észrevehetően nőtt az egyenlőtlenség az egészségügyi ellátásban Európa szerte - olvasható az elemzésben, mely szerint a fejlődés ellenére még mindig túl sok országban ragaszkodnak az egészségügyi finanszírozás nem hatékony módjához, az egészségügyben jó eredményeket felmutató országok gyakorlatának követése helyett.

Stabil listavezetők

A 2016-os EHCI indexben a 2015-ös nyolc országgal szemben (az egy évvel korábbi felmérésről itt olvashat) 11 ország - mindegyik nyugat-európai - ért el több mint 800 pontot a lehetséges 1000-ből.  Az index 2005 óta tartó történetében először két ország is áttörte a 900-as határt, a listavezető Hollandia immár 927 pontot teljesített, (2015-ben 916 pontot ért el) Svájc pedig 904 pontot hozott össze, szemben a 2015-ös 894 ponttal.

Európai Egészségügyi Fogyasztói index 2016Forrás: EHCITeljes képért kattintson!

A csehek felzárkóztak Nyugat-Európához

Csehország az első kelet-közép-európai ország, amelyik felzárkózott a jól teljesítő nyugat-európai országokhoz, 2016-os 780 pontja mindössze 6 ponttal kevesebb, mint az őt megelőző Svédország összpontszáma. (Csehország 2015-ben 760 pontot kapott.) Szlovénia 740 ponttal a 16., a 729 pontot összegyűjtő Észtország a 17. helyen áll.

A 35 ország egészségügyét górcső alá vevő EHCI hat területet vizsgál részletesen, indikátoronkénti pontozással. A betegjogok érvényesülését 12, az ellátás hozzáférhetőségét 6 indikátorral jellemzik, a gyógyítás eredményességét 9 szempont szerint összegzik, a rendszer finanszírozottságát és a szolgáltatások skáláját 8, a megelőzés területét és a gyógyszerellátást 7-7 szempont alapján minősítik. Területenként pontoznak, a megfelelő szintű indikátort zölddel, a nagyjából megfelelő kategóriájút sárgával, a nem megfelelőt pirossal jelölik. Az országok részletes eredményei az egyes területeken, indikátoronként itt láthatók.

A volt szocialista országok közül Horvátország a 19. helyre csúszott vissza a 2015-ös 16-ról az akkor 707 helyett gyűjtött 703 ponttal, a 2014-ben rakétaként a 16. helyre kilőtt Macedónia 699 pontja pedig ezúttal a 20. helyre volt elég. Szlovákia 678 pontot ért el, ez 25-tel több mint 2015-ben és a 23. helyre volt elég. Szerbia a 24. 670 ponttal, 116 ponttal többet teljesítve mint 2015-ben. Litvánia a 27. 620 ponttal.

A 600 alattiak klubjában Magyarország

Nyolc ország kapott 600 pontnál kevesebbet. A 2015-ben 567 pontos eredménnyel még két hellyel Magyarország mögött álló Lettország 2016-ban 589 pontot ért el, amellyel megelőzte hazánkat, miként az egy évvel korábban és 2016-ban is a sereghajtók közé tartozó Görögország is.

Magyarország 575 ponttal a 30. a 2016-os EHCI listán, azaz három hellyel került lejjebb a ranglistán hazánk a  2015-ös évhez képest. Ehhez a visszacsúszáshoz azonban elég volt mindössze 3 pontot veszíteni a 2015-öshöz képest az egyébként egyre jobb eredményeket elérő országok között. A magyarnál rosszabb egészségüggyel már csak Lengyelország, Albánia, Bulgária, Montenegró és Románia "büszkélkedhet".

A szervezet a költséghatékonyság szerint is készített egy rangsort, ebben az indexben kiugró eredménnyel első Macedónia, Magyarország pedig Románia és Bulgária előtt hátulról a 3. helyen áll.

Ez azért nem semmi

Az index általános elemzésében kiemelik Magyarország és Lengyelország gyenge eredményeit, rámutatva, hogy mindezt a színvonalas orvosképzés és a társadalombiztosítás alapú finanszírozás hagyományai dacára sikerült felmutatni. Azt is megjegyzik, hogy ha egy ország vezetése nem figyel az egészségügyi ellátás színvonalára, akkor annak óhatatlanul romlik a minősége.

Az EHCI szerint az elmúlt években a magyar és a lengyel kormány az ország optimális működtetése helyett más dolgokra koncentrált. Magyarországon a menekültek távol tartása állt a középpontban - ami az évi 1200 menekültet figyelembe véve az EHCI szerint szánalmas.

Lengyelországban pedig a sajtószabadság megnyirbálása és az abortusz ellehetetlenítése volt a fő cél. Mint írják, mindkét ország lakossága és egészségügyi dolgozói ennél többet érdemelnének.

A részletek

A betegjogok érvényesülése területén mért 12 indikátorból a magyar egészségügyben 5 a piros mezőbe került, a maximális 125 pontból 73 pontot értünk el. A "hibalistán" szereplenek többek között a betegszervezetek döntésekbe való bevonásának a kívánatosnál alacsonyabb szintje, a műhibák elleni biztosítás elérhetősége, valamint a szolgáltatók hiányzó minősítése, illetve annak hozzáférhetősége.

Az egészségügy hozzáférhetőségére használt 6 indikátorból 3-ra pirosat kapott a magyar rendszer, az elérhető 225 pontból összesen 125 pontot begyűjtve. A nem akut sebészeti beavatkozásokra való várakozási idő, a rákterápiák elérhetősége a diagnózistól számított  21 napon belül és a beutalástól számított 7 napnál gyorsabban elérhető CT-vizsgálatok elérhetőségnek a szintje kapott pirosat.

Kilenc indikátor mentén határozzák meg az egészségügyi rendszer eredményességét, Magyarország 163 pontot kapott az e csoportban elérhető 300-ból. A toplistás országok sem érték el a maximumot, a legmagasabb érték 288 pont volt. Öt indikátornál került a piros mezőbe a magyar eredmény, ide tartozott a rákbetegségek túlélési aránya, a kardiovaszkuláris halálozás csökkenésének a szintje, a kórházi fertőzések között a multirezisztens kórokozók (MRSA) által okozott fertőzések száma, valamint az abortuszok aránya és légzőrendszeri betegségek közül a krónikus légúti betegség, a COPD miatti halálozási ráta mértéke.

A szolgáltatások finanszírozottságát (a rendszer nagylelkűségét) és az ellátások skálájának gazdagságát 8 területen mérték, ebből 3 területen kapott pirosat a magyar egészségügy. Az elemzés nem tartja megfelelőnek az állam részesedését az egészségügyi büdzséből (mintegy 66 százalékos állami finanszírozási arány, a 70 százaléknál kisebb állami forrás már ebbe a kategóriába esik, 70-80 százalék között is csak épphogy megfelelő, a kívánatos a 80 százalék fölötti közfinanszírozás).

A fejenkénti egészségügyi költéssel vásárlóerő-paritáson számolva Magyarország a 24., a balti államokon túl Horvátország, Lengyelország, Bulgária, Szerbia, Románia, Montenegró, Macedónia és Albánia áll még mögöttünk. Az elmúlt 10 év trendjét vizsgáló részből látható, hogy a magyar rendszer finanszírozottsága 2006-ban nagyot zuhant, és azóta is az akkor elért szint körül mozog.

Pirosat kapott ebben az alindexben a hálapénz jelenléte és elvárt mivolta, az itt kapott eredményeket felsorakoztató listán a magyar adatnál az albán rosszabb az EHCI szerint. Szintén pirosat kapott az ezer élveszületésre jutó császármetszések számát bemutató magyar adat, amihez 300-nál több ilyen eset szükséges. Megfelelő szintet a 200-nál kevesebb császármetszést regisztráló országok kaphattak, az EHCI szerint ez a megfelelő terhesgondozás függvénye. Az alindex maximálisan elérhető 125 pontjából 73 pontot hozott a magyar rendszer.

Hét indikátorral mérték az egészségügyi rendszerekben a megelőzés színvonalát,  e téren a magyar egészségügy 2 indikátorral került piros mezőbe.  A magas vérnyomással élők 30 százaléknál nagyobb aránya a felnőtt lakosságon belül,  illetve a 15 felettiek alkoholfogyasztása indokolta a besorolást.

Kiemelkedően jó helyezést értünk el viszont a védőoltási rendszerrel, a magyar egészségügy listavezető a gyerekek 8 betegség elleni 95 százalék fölötti oltottságával, s a második legjobb az iskolai testnevelés órák számával. Az alindexben összegyűjthető maximális 129 pontból 89 pontot teljesített a magyar egészségügy.

A gyógyszerellátást leíró hét indikátorból öt esetében nem megfelelő szintű a magyar rendszer, amely a maximális 100 pontból 52 pontot produkált. Piros mezőbe került a gyógyszerköltésben az 50 százalék körüli állami támogatás aránya, az új rákgyógyszerek alkalmazási rátája, az új gyógyszerek támogatásba való befogadása, az artrithis gyógyszerek és a sztatinok alkalmazása.

Ki miben menő?

A betegjogok terén a maximális pontszámot Norvégia abszolválta, a hozzáférhetőségben Belgium, Macedónia és Svájc nyújtották a maximumot. Az egészségügy eredményességben a finnek, az izlandiak, a németek, a hollandok, a norvégok és a svájciak járnak az élen.

A norvég és a svéd egészségügy a legnagyvonalúbb és a legszélesebb körű, megelőzésben is a norvégok a legjobbak. Gyógyszerfronton a francia, a német, az ír, a holland, és svájci eredmények a legmeggyőzőbbek.