A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Magyarországon a következő egy évben tetemes állami kötelezettség válik esedékessé − nemcsak forintban −, idén legalább 6,2 milliárd eurós hiteltörlesztés várható. A döntéshozók azzal is kénytelenek kalkulálni, hogy amennyiben elhúzódnának az újabb nemzetközi hitelcsomagról folytatott tárgyalások, nagy valószínűséggel a devizaadósság egy részét is forintból kell majd megoldani − mivel a devizakibocsátás roppant drága. A forintpiac likviditásának erősítése ezért kulcskérdéssé válhat a következő időszakban.

Kapcsolódó

Ma jár le a nemzeti fejlesztési miniszternek adott határidő annak vizsgálatára, hogy milyen módosítások lehetségesek a közbeszerzési törvényben, hogy az európai szabályokkal összhangban végezhessen az értékpapír-forgalmazáshoz kapcsolódó közbeszerzéseket a Magyar Államkincstár (MÁK). A kormány ehhez 2 milliárd forintot biztosít.

A vizsgálat arra is kiterjed, hogy milyen szerepet játszhat a Magyar Posta az állampapír-forgalmazásban, hallani azonban egyéb ötletekről is, például hogy okmányirodában is lehet majd számlát nyitni, illetve vezetni, de okostelefonos alkalmazás is készülhet. A MÁK-nak a hónap végéig kell kifejlesztenie a Webkincstár-honlapot, illetve több új iroda nyílik majd Budapesten és vidéken is.

A kormány az év elején hirdette meg a stratégiai célt, hogy a magyar államadósság finanszírozásában minél nagyobb szerepet kapjanak a hazai megtakarítók. A nyugdíjpénztári törvény egyik nem kívánt hatásaként az intézményi szereplői kör erőteljesen leszűkült, így a lakossági megtakarítások bevonása vált kézenfekvő megoldássá, ez azonban nem olyan egyszerű feladat a magyar pénzügyi szféra jelenlegi mérlegzsugorodási időszakában, amikor a hagyományos megtakarítási formák területén egyre élesedik a piaci verseny. Az ügyfélkör növeléséhez a kormány nem elégszik meg a most induló kampánnyal, a közszférában dolgozókat is bevonnák a finanszírozásba, illetve a vállalkozások adó-visszatérítéseit pénz helyett állampapírokban teljesítené az állam. A mögöttes koncepciót csak részben indokolta a nyugdíjbiztosítók kiesése, fontos érv ugyanis, hogy az adósságfinanszírozáshoz minél kisebb mértékben legyen szükség országhatáron kívüli forrásokra.

A körvonalazódó adósságstratégiában központi szerepet kaphat a forintpiac. Ha itt magas szinten fenntartható a szükséges likviditás, akkor a későbbiekben kiváltható az állam devizatartozása is, ami szintén egy sérülékenységi faktor. Az állam ráadásul abban érdekelt, hogy elsősorban saját polgárainak tartozzon, akkor ugyanis a kifizetett kamatok visszaforognának a gazdaságba, és csökkenne a külső finanszírozásból származó sérülékenység.