BUX
38228

A Századvég szerint sem lesz egyensúly reformok nélkül

A beragadó infláció miatt 6,25 százalék is lehet jövőre az alapkamat - áll a Századvég Gazdaságkutató elemzésében. A fiskális politikát jelentős kockázatok övezik, a fenntarthatóság eléréséhez a legmegfelelőbb megoldás a régóta tervezett strukturális intézkedések megvalósítása lenne.

NAPI, 2010. december 16. csütörtök, 11:45

Jövőre tovább gyorsulhat a fogyasztás: a már megjelent enyhe növekedés tovább bővülhet a munkaerőpiaci folyamatoknak és a háztartások javuló várakozásainak köszönhetően - áll a Századvég Gazdaságkutató elemzésében.  Utóbbi azért érdekes, mert jellemzően a választások idején magasan járó várakozások ezt követően érdemben visszaesnek, idén viszont tovább javultak. Köszönhető ez annak is, hogy a jövő évi adóváltozások 300-350 milliárd forintot hagynak nettó értelemben a háztartásoknál. Ugyan ez a magas jövedelmű és alacsonyabb fogyasztási rátával rendelkező háztartásoknál keletkezik, ez a hatás tovább javíthatja a fogyasztásra adott korábbi előrejelzésünket. A beruházási aktivitás viszont tovább zsugorodott a megelőző negyedévben. A vállalati szektor adóterhelése összességében emelkedik jövőre, és az egyes ágazatokra kirótt különadók is érdemben rontják a befektetési klímát. További kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, ráadásul a bankok hitelkínálatát a szektorra kivetett extra adó is visszafogja. Felfelé módosítja ugyanakkor a beruházási előrejelzésünket az elmúlt negyedévben bejelentett, a közeljövőben megvalósuló autóipari beruházások nagy volumene.

A külső kereslet továbbra is motorja a hazai növekedésnek, azonban mind az export, mint az import éves növekedési rátájának a mérséklődése várható az elkövetkező bő egy évben. A termelési oldalon továbbra is domináns az exportorientált feldolgozóipar növekedése, emellett azonban a belső kereslet bővülésével összhangban a szolgáltatások hozzáadott értéke is kismértékű növekedést tudott felmutatni a harmadik negyedévben. Ezek eredményeképp, a kutatóintézet idén 1,1, jövőre pedig 3,3 százalékra emelte fel növekedési várakozásait.

A munkaerőpiacon folytatódtak a javuló tendenciák: a foglalkoztatottak száma bővült, az aktívak száma rég nem látott magasságokban jár és a munkanélküliek száma is csökkent. Emellett a bérek dinamikája csökkent, azonban a mérséklődésben a kevésbé képzett, alacsony bérrel rendelkező munkavállalók arányának emelkedéséből fakadó torzító hatás is számottevő. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy folyamatosan emelkedik a 12 hónapja, vagy annál régebb óta munkát keresők száma és aránya, ami magas munkanélküliségi ráta beragadását eredményezheti.

Az inflációs kilátások nem kedvezőek, ez vezetett a jegybank novemberi kamatemeléséhez is. A Századvég előrejelzése szerint ráadásul jövőre tovább folytatódhat a kamatemelési ciklus és 2011 végére az irányadó ráta 6,25 százalékra emelkedhet.

A idei költségvetési hiány 3,7 százalék lehet, annak ellenére, hogy az önkormányzati hiány is magasabb lehet a vártnál és a központi kormányzat kiadásai is meghaladják a tervezett szintet. A jelentős tartalék és az egyéb bevételek viszont képesek mindezt ellensúlyozni.A 2011-es költségvetés kiadási és bevételi oldalának GDP-arányos nagysága nem változik az idei évhez képest. A kiadási tételek többsége az infláció mértékével növekszik, az eddigieknél többet csak a gazdasági funkciókra készül költeni a kormány, elsősorban uniós forrásokból. A kiadási tételek reálértének megtartását, a hiány közel 1 százalékpontos csökkentését, valamint a jelentős jövedelemadó-csökkentést a magán-nyugdíjpénztári vagyon egyhatodának felhasználásából, a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításából és a növekedésből fakadó adótöbbletből finanszírozza a kormány. Az intézet szerint tartható a jövőre tervezett, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiány.

A fiskális politika szempontjából középtávon ugyanakkor jelentős kockázatot jelenthet, hogy átmeneti bevételekből, illetve a magán-nyugdíjpénztári felhalmozott vagyonból finanszíroz a kormány egyenlegrontó intézkedéseket. Az adócsökkentés és az adórendszer egyszerűsítése dinamizálhatja a gazdaságot, a válságadók, és a kiszámíthatóság csökkenése ugyanakkor rontja az üzleti környezetet. A középtávú fiskális kockázatok kezelésére a legmegfelelőbb megoldás a régóta tervezett strukturális átalakítások megvalósítása lenne. Ha ehhez 2011 elején hozzákezd a kormány, akkor közép- és hosszú távon is egyensúlyba hozható a költségvetés.