BUX
37874

A támogatott képzés megszűntetése ellenére is népszerű a kereskedelem és marketing szak

A hazai marketingképzés számára valódi érvágás volt az államilag támogatott felsőoktatási helyek tavalyi évi drasztikus csökkentése. Az, hogy sehol nem indult kereskedelem és marketing szak állami finanszírozással, piaci verseny alapúvá tette a képzést – véli Papp-Váry Árpád, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Marketing Intézetének vezetője. A szakember véleménye szerint azonban a kereskedelmi és marketing alapszak továbbra is a legkeresettebb alapképzések között marad.

Tóth Kata, 2013. január 2. szerda, 08:16

Magyarországon a kereskedelem és marketing szak az előző évek statisztikái szerint kiemelten kedvelt képzés, folyamatosan benne van a Top10-es listában, azonban észrevehető egyfajta népszerűség csökkenés. Az állami helyek megszűnése miatt az elsőhelyes jelentkezések száma 2012-ben minden intézményben csökkent, átlagosan 40-60 százalékkal, de akadtak olyan iskolák is, ahol 70-80 százalékkal kevesebben jelentkeztek marketingképzésre. Idén 16 helyen hirdettek meg induló kereskedelem és marketing szakot az országban, így meglehetősen nagy a verseny az intézmények között. Mivel a felsőoktatási előírások miatt az első két év lényegében minden intézményben ugyanazt a tematikát jelenti, tartalmilag elsősorban a szakirányok jelentenek különbséget, melyek a képzés harmadik évében indulnak. Ezért a tudatosan pályát választó diákok nagy részben az alapján döntenek, hogy hol milyen szakirányt választhatnak.

Érdekesség, hogy van olyan intézmény, ahol nem indítanak szakirányt, míg máshol akár négy közül is lehet választani. Az egyes intézmények megítélésében fontos az oktatói gárda is: a tudományos fokozattal rendelkező, elsősorban elméleti szakemberek mellett kiemelt, hogy a gyakorlatból is érkezzenek óraadók, kurzusvezetők. Egy intézmény gyakorlati súlyát mutatja, hogy mennyire aktív a szakmai szervezetekben, képviselteti-e magát elnökségi szinten a Magyar Marketing Szövetségben, a Magyar Reklámszövetségben, vagy épp a Magyar PR Szövetségben.

Általános tendencia, hogy a képzésben egyre inkább megjelenik az angol nyelv használata, több intézmény kínál teljesen angol nyelven végezhető kereskedelem és marketingképzést. Van, ahol egy-egy szakirányt lehet angol nyelven tanulni, ilyen például a BKF International Marketing szakiránya, illetve bizonyos intézmények előírják, hogy legalább egy-két tárgyat angol nyelven kell hallgatnia a diákoknak. "Ebbe az irányba minden egyetemnek, főiskolának nyitnia kell előbb-utóbb, elsősorban azért, mert a munkaerőpiac megkívánja a végzettektől az angol nyelvtudást, másrészt pedig hogy külföldi diákokat is nagyobb számban fogadhasson az intézmény. Ez utóbbi különösen fontos lehet a demográfiai változások függvényében" - hangsúlyozza Papp-Váry Árpád.

További fontos trend a marketingképzéseket vizsgálva, hogy a mesterképzések iránti érdeklődés nem a várakozásoknak megfelelően alakult az elmúlt években. "Nehéz megtölteni ezeket a szakokat a jelentkezőkkel, aminek egyik legfőbb oka, hogy a felsőoktatási koncepció szerint a mesterképzésnek elsősorban elméleti tudást kell fejlesztenie. A munkaerőpiacon az igény viszont egyértelműen a gyakorlati tudás iránt van, és a hallgatók is ezt igénylik. A hazai képzési kínálatban ezt az ellentmondást igyekeznek feloldani a szakirányú továbbképzések, melyek egyértelműen gyakorlatorientáltak, azonban nem adnak újabb, mesterszintű diplomát." - fűzte hozzá Papp-Váry Árpád.