BUX
38657

A vártnál is jobban esett az infláció

A vártnál valamivel nagyobbat esett tavaly év végén az infláció, köszönhetően részben kormányzati intézkedéseknek. Elemzők szerint idén folytatódni fog a trend, akár a jegybank által jelzett érték alá is süllyedhetnek az árak. Decemberben összességében 5 százalékra mérséklődött a pénzromlás üteme, tavaly az év egészében 5,7 százalékos volt az infláció

Gerőcs Tamás, 2013. január 15. kedd, 09:15

Decemberben a fogyasztói árak 5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Összességében, 2012-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A Napi Gazdaság elemzői konszenzusa a decemberi fogyasztói inflációt 5,2 százalékra jelezte, vagyis novemberhez képest nem vártak érdemi elmozdulást az árindexben a szakértők. Ami az egész éves árváltozást illeti a lapunknak nyilatkozó elemzők eltalálták az 5,7 százalékos inflációt, az éves átagos fogyasztói árindex tekintetében pedig azt mondták, az idén várhatóan − kormányzati intézkedéseknek köszönhetően − jóval alacsonyabb lesz.

Novemberhez képest a fogyasztói árak összességükben nem változtak. Az élelmiszerek ára szintén nem változott, azonban a főcsoporton belül árnövekedés következett be a tojás (1,6 százalék), a párizsi, kolbász (1,3 százalék) és a sertészsiradék (1,2 százalék) esetében. Árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (2,7 százalék), a liszt (2,0 százalék) és a kávé (1,4százalék) esetében. Kis mértékben emelkedett a szolgáltatások (0,4 százalék) és a háztartási energia (0,2 százalék) ára egy hónap alatt. Az egyéb cikkek esetében árcsökkenés volt megfigyelhető (0,3 százalék), ezen belül a járműüzemanyagokért 0,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 0,2 százalékkal kerültek kevesebbe, míg a ruházkodási cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk árai lényegében nem változtak.

Tavalyhoz képest, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (26,1 százalék), a sertészsiradék (16,0 százalék), a liszt (14,8 százalék), az étolaj (13,7 százalék), az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs (12,9 százalék) és a szalámi, szárazkolbász, sonka (12,8 százalék) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,5 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A háztartási energia átlag alatti 4,7 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 13,3 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében is átlag alatti, 4,5százalék-os volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,1 százalékkal, a csatornadíj 5,2 százalékkal, a vízdíj 5,0 százalék-kal drágult. Szintén átlag alatt drágultak az egyéb cikkek (2,9 százalék) illetve a ruházkodási cikkek (1,4 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. decemberhez képest.

Tavaly a fogyasztói árak átlagosan összességében 5,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 12,7 százalékkal. Átlag felett növekedtek továbbá az egyéb cikkek (7,2 százalék), a háztartási energia (6,2 százalék) és az élelmiszerek árai (5,9 százalék) is. Az átlagnál kisebb mértékű áremelkedés következett be a szolgáltatások (4,2 százalék) és a ruházkodási cikkek (2,6 százalék) esetében. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző évhez képest.

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a múlt évben sokféle kormányzati intézkedés hagyott nyomot az inflációs pályán: a ráta tavaly ilyenkor a mostani szint közelében, 5,5 százalékon állt, majd májustól kezdve meredeken, egészen 6,6 százalékig emelkedett, szeptemberben tetőzött és onnan ereszkedett vissza oda, ahonnan kezdte az évet - hívták fel a figyelmet az elemzők, akik hasonló lefutást várnak az idén. Vagyis hogy kisebb süllyedés mellett az árindex az első hat hónapban stabilizálódik, de - teszik hozzá - nagy kérdés a második félév, amely bizonyosan függ majd a költségvetés állapotától és a választási kampányhoz elővezetett "hangulatjavító" intézkedésektől. A mai ismeretek alapján az év közepétől az infláció üteme érezhetően süllyed, de éppen a tavalyi tanulságok miatt a közgazdászok csak találgatnak, hogy meddig.