Az államtitkár szerint a kormány arra fog törekedni, hogy minden svájci számlát fel tudjanak deríteni, ami magyar ügyfélhez köthető, és a korábban adóoptimalizációs céllal kivitt pénzeket megadóztathassák. Svájc az államtitkár szerint már most is partner lenne, hogy a jövőben a jövedelmekre forrásadót vessünk ki, azonban a kormány azt is el akarja érni, hogy a vagyonra is vonatkozzon adó, vagyis a tőke ne kerüljön ki a közteherviselés alól. Rövid távon megoldásra nem lehet számítani, Lázár János azzal már elégedett lenne, ha 2015 elejétől életbe lépne a megállapodás - írta a portfolio.hu.

Az a nemzetközi nézet alakult ki Magyarországról az elmúlt évtizedekben, hogy a régióban itt hagyja el a legnagyobb tőke az országot, az illegális tevékenység kiugróan magas. A titkosszolgálati adatok is azt mutatják, hogy komoly vagyonkimentés zajlik az országban, az utóbbi években virágzott az üzlet, évente akár 1 milliárd euró is elhagyhatta az országot. A svájci számlákat illetően csak becsléseink vannak, azonban ha a Svájc által kötelezően Magyarországra utalt forrásadót megnézzük, akkor a mögöttes vagyon mértéke bankszámlákon nagyságrendileg 700 milliárd forint.

A kormány korábban is látta ezt a helyzetet, ezért hoztak 2010-ben olyan szabályozást, hogy megnyitják az adóamnesztia lehetőségét, 10 százalékos kedvező adókulcs mellett ki lehet fehéríteni a külföldi pénzeket, és az adóhatóság nem kérdezett semmit. Azt gondoljuk, hogy ez egy fair időszak volt, a két év elegendő ahhoz, hogy az érintett csoportok dönthessenek a vagyonuk felől. Az akció viszont 2012 végén megszűnt, és most sokkal szigorúbb intézkedésekre lehet számítani. Ennek része a svájci bankszámlák felfedésének kormányzati szándéka - mondta el Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.

A magyar kormány elsődleges célja, hogy Svájc területén minden fellelhető adat és információ nyilvánossá váljon, ami magyar ügyfelekhez köthető. Nem az a cél, hogy a legálisan kivitt pénzeket kezdjük el vizsgálni, hanem azokat a nagyobb összegeket, amelyek adóoptimalizációs céllal hagyták el az országot. Ezek jellemzően legális tevékenységből származtak, viszont azért hagyták el az országot, hogy ne kelljen az itteni szabályok szerint adózni.

Az amerikaiak tudták eddig egyedüliként ezt a transzparenciát megvalósítani, Európában viszont inkább a kétoldalú egyezmények valósultak meg, amelyekben az adóamnesztia is megjelent. A német megállapodás éppen ezért bukott meg az ellenzék vétója miatt, hiszen nem mentek bele, hogy egyes ügyfelek adófizetésért cserébe névtelenségben maradjon. Sőt előfordult, hogy a németek illegális adatokat vásároltak meg privát banki ügyfelekről.

Nem számítunk arra, hogy a következő 12 hónapban érdemi bevételei lesznek a magyar költségvetésnek, viszont azt mindenképpen tudjuk, hogy van relevanciája ennek a folyamatnak középtávon. Már elégedettek lennénk azzal, ha 2015. január elsejétől a kétoldalú megállapodás érvénybe lépne. Svájc jelenleg is partner lenne abban, hogy a jövőben, például 2014-től adó vonatkozzon a jövedelmekre, hozamokra (forrásadóként). Azonban a magyar kormány célja, hogy a korábban kivitt tőkére és hozamokra is ki tudjon vetni adót, a tárgyalásoknak éppen ez lesz az egyik kulcspontja - tette hozzá Lázár János a portfolio.hu szerint.

Az utóbbi évtizedekben többször is szigorodtak a külföldi számlák anonimitására vonatkozó szabályok, jelenleg viszont az a legnagyobb baj, hogy sem a PSZÁF, sem az MNB, sem a kormány nem rendelkezik pontos információkra arra vonatkozóan, hogy milyen csatornákon keresztül hagyja el a vagyon hazánkat. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a múltra vonatkozóan nagyon nehéz lesz az évekkel ezelőtti számlákat felderíteni, hiszen a magyar szabályok szerint az adóelkerülés 5 éven belül elévül. Lázár János szerint a magyar jogszabályi környezetnek is szigorodnia kell egészen biztosan, nem zártható ki semmi sem, például az is lehet, hogy a külföldi számlákat kötelezően be kell majd jelenteni.