Ab: nyilvánosságra hozható a rendőri intézkedésről készült fotó

A rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) abban az ügyben, amelyet az Index hírportál kezdeményezett azért, mert egy perben a bíróság jogsértőnek minősítette fotók közlését.
Inforádió, MTI, 2014. szeptember 24. szerda, 11:58

Az Ab szerdán közzétett határozatában olvasható értelmezés szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül. Rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosságnak, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának sérelmét jelenti. Ilyen lehet például a hivatása gyakorlása közben megsérült rendőr szenvedésének bemutatása - olvasható a határozatban.

Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indított polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt, és elrendelte, hogy tegyék hozzáférhetetlenné a nyilvánosság számára a fotókat.

Az Index, az Eötvös Károly Intézet és a Majtényi László Ügyvédi Iroda azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület ezt követően semmisítette meg a tábla ítéletét, mivel megállapítása szerint az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot.

Keddi keltezésű határozatának indoklásában az Ab kimondta: a nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett embert tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatáshoz kötődik.

A határozat indoklása kitér arra, hogy az alaptörvény rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni, és a sajtószabadság minden kétséget kizáróan ezek közé tartozik. Már az 1848-as forradalom egyik fő követelése volt a sajtó szabaddá tétele, a március 15-én közzétett kiáltvány 12 pontja közül a legelső mondta ki: "Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését."

Ezt vizsgálta az Ab

A határozat szerint az Ab feladata ebben az ügyben az volt, hogy megvizsgálja: a konkrét esetben a sajtószabadság érvényesülésének korlátozását indokolja-e az emberi méltóság védelméhez való jog, a panasszal érintett ítélőtáblai határozat egyensúlyt teremt-e a konkrét esetben a szabad tájékoztatás és az emberi méltóságra visszavezethető képmásvédelem eltérő szempontjai között.

A támadott táblai határozat nem állapította meg azt, hogy a szóban forgó felvételek sértő, megalázó, bántó, lealacsonyító vagy torz képet közvetítenek, vagy rossz benyomást keltenek az ábrázolt emberekről - közölte az Ab.

"Mindaddig, amíg valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával, az emberi méltóság védelmével összefüggésben a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. Valamely jelenkori eseménnyel kapcsolatban a nyilvánosság figyelme elé került személyről készült képmás általában az eseménnyel összefüggésben az engedélyük nélkül nyilvánosságra hozható" - olvasható a határozatban.

A határozat rögzíti, hogy az Ab jelen ügyben az alaptörvény sajtószabadságra és emberi méltóságra vonatkozó szabályaiból indult ki, és nem polgári jogi viták eldöntésére törekszik. A polgári jog rendelkezéseit a rendes bírói gyakorlat tölti meg tartalommal. A képmás, a nyilvánosságra hozatal fogalmát, a nyilvánosságra hozatalhoz történő hozzájárulást, az engedély nélküli nyilvánosságra hozatal eseteit, ezek között a képmással való rendelkezési jog alóli egyik leglényegesebb kivételt, a nyilvános közszereplés fogalmát a bíróságok értelmezik.

"A nem egyértelmű jogszabályi környezetben is lehet megfelelő jogalkalmazással a sajtószabadságot tiszteletben tartó gyakorlatot kialakítani" - áll az Ab határozatának indoklásában.

A határozat meghozatalában részt vevő 14 alkotmánybíró közül három - Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla - csatolt a dokumentumhoz különvéleményt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Tacitus, 2014.09.24 13:17

...Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla - csatolt a dokumentumhoz különvéleményt.....

Meglepetés? A véresszájú pártkatonából AB bíróvá tett Balsai-től mit várnak?

Úgy is vége az AB-nek, most kinevezik még három saját embereit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ABCYQ, 2014.09.24 13:06

A magyar rendőrségnél nagyobb LEGÁLIS BÜNŐZŐI CSOPORT NEM LÉTEZIK.Ezek a
LEGALJASABB-LEGKORRUPTABB BÜNÖZŐK,és a tőrvények is kétkézzel védik őket.
Valamit megakarsz tudni róluk hivatalosan,és nem lehet.Mert mindenféle paragrafusokra hivatkozva kimossák őket.Napi szinten
LOPJÁK MAGYAR EMBEREK MILLIÓITÓL ÉLETKORTÓL FÜGGETLENŰL trafipaxos MOCSKOS
PÉNZBEHAJTÁSSAL milliárdos szintű összegeket.Az összes rendőri vezető
érintett a hazai kábítószer,-fegyverkereskedelem,stb. stabil,-folyamatos
müködtetésében.Abban az időben amikor az olajszőkítés volt a divat,mind a magyar rendőri vezetők irányításával müködhetett.Szinte minden városi rendőrségen napi szinten mükődik a korrupció.Aki tejel a rendőrkapitányoknak annak mindent lehet!!!Meglehet nézni mekkora korrupció van jelen mondjuk a veszprémi rendőrségnél,vagy a tapolcainál!!!NORMÁLIS EMBER EBBEN AZ ORSZÁGBAN NEM MEGY EL RENDŐRNEK,CSAK
A LÉHŰTŐK,akik azt képzelik magukról ,hogy egyenruhában mindent lehet.A cikk
tartalma elég cinikus-és irónikus.A 2006-os rendőri brutalitás valódi elkövetőit sosem fogják megbüntetni.Lehet hogy lesz egykét bedobott rendőr
a média irányába,de a valódi bünösök mindig megusszák.Ezek ellen,és az aljas intézkedéseikkel az állampolgárok irányába,csak maffia módszerekkel lehet fellépni.

Téved aki azt hiszi hogy van rendes közöttük.Parancsszóra mindegyik egyből megváltozik!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bissone, 2014.09.24 12:32

Ideje publikálni ismét a 2006-os események fotóit.
Lehet nem is magyar rendőrök voltak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html