A magyar lemaradás egyik legfontosabb oka az eladósodás - állapította meg Mihályi Péter, a Pannon Egyetem egyetemi tanára a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén a gazdaságpolitikai szekcióban tartott előadásán Békéscsabán. Úgy látja, hogy az utóbbi bő két évtizedben minden pénzügyminiszter trükközött a költségvetéssel, annak kímélése érdekében sok tételt nem számoltak be. Bár a politikusok jót akarnak és ezért hitelt vesznek fel, ezzel csak tovább rontják a helyzetet és mindig nagy baj lesz belőle - jegyezte meg.

Véleménye szerint Magyarország nagyon könnyen beleleshet egy adósságcsapdába. Eközben pedig az adósság elleni küzdelem folyamatosan visszahúzza az országot, mert törleszteni kell. A küzdelem ellenére a mutatók többsége stagnál, néhány pedig romlik. A közgazdász szerint az igazi probléma a magánszektor eladósodása, miközben erre kicsi hatása van a kormányzatnak. Összességében pedig úgy látja, hogy az államadósság/GDP arány a belátható jövőben sem fog javulni.

Az adósságcsapda egyik következménye, hogy a hazai reál eszközárak esnek vagy stagnálnak húsz éve: részvényárak a BÉT-en (dollárban), lakásárak, termőföld, műkincs és használt gépkocsi egyaránt - jegyezte meg Mihályi. Továbbra is a nagy bajban lévő országok csoportjába tartozunk, magas reálkamatot fizetünk - jóval a gazdasági növekedési ütemét meghaladó mértékben - tette hozzá előadásában.

A gyenge forint nem segíti az exportőröket

Bolyonganak a Magyarországon működő cégek, 2008-as eredményükből nem következik a 2011-es - mondta Reszegi László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára egy nagyobb vállalati kutatás alapján. Az analízis egyik fő eredménye, hogy az export nem determinál a sikerre: a magas exporthányad a kiugrók, az élenjárok, a derékhad és a sereghajtók körében alig különbözik- azaz amikor a magyar kivitel bővül, annyi történik, hogy az exportáló cégek többet exportálnak. A forintleértékelés eredményét a cégek beáldozták az exportvolumen tartása érdekében, a belső piac ugyanis eközben sokat csökkent. Így a gyenge forint nem növelte az export jövedelmezőségét, azaz nagy volt a hatékonyságvesztés - állapította meg Reszegi.

Néhány tanulságot is megfogalmazott a gazdaságpolitika számára: egyrészt a piac működik, a tankönyveknek igazuk van. Ha nincs piac, a cégek nem ruháznak be, másrészt a cégek számára inkább kereslet kellene, nem tőke, harmadrészt alacsony hozamok mellett nincs beruházás. A következtetések szerint a gazdaság felrázásához egy kis infláció jó lenne, mivel a cégeket nem segíti a gyenge forint, ráadásul nincsenek tömegesen exportképes vállalkozások. Tanulságok a cégek számára, hogy kicsi az ország, ezért a növekedéshez exportsiker kellene, miközben az alapvetően a a vállalattól függ; a hatékonysági hiányok jó része menedzsmentproblémákból származik; továbbá a cégek fölötti többségi/családi ellenőrzés hosszú távon csapda lehet.