BUX
39246

Ahol már megvalósult Orbán álma Magyarországon - térképen az eredmények

Az országban a tavalyi év végén 42 olyan település volt, ahol egyetlen álláskeresőt sem talált a hatóság, míg 31 olyan, ahol legalább a helyi lakosság ötöde munkanélküli volt. A nagyvárosoknál Sopron verhetetlen, a keleti országrész pedig még mindig jelentősen le van maradva.

Dzindzisz Sztefan, 2017. február 9. csütörtök, 07:11

Az álláskeresők száma a hivatalos statisztikák szerint már évek óta folyamatosan csökken, sőt a kormányzat előszeretettel hangoztatja, hogy sosem volt még ilyen kevés munkanélküli. Ez azonban leginkább csak egyfajta trükk a számokkal, mivel az Orbán-szférában jelentősen megszaporodott közmunkásokat nem számolják az álláskeresők közé. Márpedig ha kivennénk a statisztikából a mintegy kétszázezer így dolgozó honfitársunkat, akkor hirtelen máris a duplájára nőne az álláskeresők száma. És akkor még nem beszéltünk az egyre több külföldre költöző fiatalról, akik nagy része máig javítja a magyar statisztikákat.

A Napi.hu most annak akart utánajárni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss, decemberi adatai alapján, hogy egyes településeken milyen a munkaerőpiaci helyzet. Az NFSZ számos statisztikát vezet az álláskeresőkről, az alábbi cikkben mi most két adatból fogunk dolgozni: a munkát keresők számával, illetve leginkább az úgynevezett relatív mutatóval. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség (15-64 éves férfiak és nők) hány százalékát adják az adott településen.

Kettészakadt ország

Az, hogy az ország ketté van szakadva nem újdonság. Amennyiben azonban mélyebben megnézzük az adatokat, néhol egészen meglepő különbségeket fedezhetünk fel. Győr-Moson-Sopron megyében és Vas megyében például együtt összesen nincs annyi álláskereső, míg Debrecenben önmagában (3 518+ 4 075 vs. 7 681). Ez persze a két véglet, de a különbségeket az is jól mutatja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén tízszer annyi álláskereső van, mint a győri megyében.

Ennek is köszönhető, hogy amíg a keleti országrészben gyakran látunk 5 százalék feletti álláskeresőt a munkaképes korúak között, addig nyugaton a 3 százalék már-már magasnak számít. Összesen egyébként az NFSZ 273 498 álláskeresőt talált az országban, ami 3,99 százalékos relatív mutatónak felel meg.

Ahol már megvalósult Orbán álma...

A miniszterelnök az elmúlt években sokszor megfogalmazta azt az álmát, hogy a teljes foglalkoztatottság a cél Magyarországon. Bár azt sosem definiálta, hogy pontosan mire gondol, de a nemzetközi gyakorlatban a 3-5 százalék közötti arányt mondják ennek. Nos, a közmunkás-trükkel ez a szám már összejött, ám tudunk ennél is jobbat mondani: tavaly év végén 42 olyan település volt hazánkban, ahol egyetlen egy álláskereső sem volt.

Napi.hu

A legtöbbször ugyanakkor nem valamiféle gazdasági csodára kell gondolni: ezen települések többsége elöregedett, azaz a fiatalok már elköltöztek, míg a nyugdíjasok maradtak. Ez és a közmunkások nagy száma pedig szépen megdobja a statisztikát. Az ország kettészakadása itt is jól követhető: a keleti részről ugyanis mindössze egyetlen település, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornabarakony került be a felsorolásba. Az NFSZ adatai szerint a faluban összesen 32 munkavállalási korú él, ők pedig mind el tudtak helyezkedni - vagy közmunkások.

...és ahol még messze vagyunk tőle

A hivatalos statisztika szerint az országban tavaly év végén 31 olyan település is volt, ahol minden ötödik munkavállalási korú állást keresett.

Napi.hu

Érdekesség ugyanakkor, hogy amennyiben ország legrosszabb relatív mutatóval rendelkező települését keressük, azt nyugaton - igaz egy szegényebb térségben - találjuk. A Somogy megyei Rinyabesenyőn ugyanis a dolgozókorú lakosság 39,31 százaléka nem talált magának állást 2016 decemberében.

A második helyen a Nógrád megyei Endrefalva található 35,64 százalékkal, de nincs tőle sokkal lemaradva a BAZ megyei Cseténye sem (35,46 százalék), amely így éppen felfért még a képzeletbeli dobogó legalsó fokára. Rajtuk kívül egyébként nincs 30 százalék feletti relatív mutatóval rendelkező magyar település.

Így állnak a nagyvárosok

Megnéztük azt is, hogy áll a nagyvárosaink külön versenye (Budapesttel külön foglalkozunk, így az összehasonlításba a megyei jogú városokat vettük bele, illetve az összes olyan települést is, ahol ezer feletti álláskeresőt talált a hatóság). Amennyiben a számukat nézzük, úgy a fentebb említett Debrecen kimagaslik a mezőnyből, hiszen a 7 681 álláskeresővel könnyedén veri a második Miskolcot, ahol 5 650 álláskeresőt regisztrált az NFSZ. A főváros nélküli versenyben Pécs kúszott fel a harmadik helyre 4032 munkanélkülivel.

A relatív mutató már más sorrendet mutat, hiszen így a megyei jogú városok közül Salgótarján magasan a legrosszabb arányt produkálta 8,77 százalékkal. Mivel bevettük az összesítésbe a legalább ezer álláskeresővel rendelkező városokat is, így Békés (8,41 százalék) és Ózd (7,97) százalék a további sorrend. Amennyiben csak a megyei jogú városokat néznénk, akkor a dobogó két alsóbb fokát Debrecen (5,38 százalék) és Miskolc (5,08 százalék) foglalná el.

De ne csak a rossz eredményekről beszéljünk: a fentiekhez képest Sopron eredménye a maga 316 álláskeresőjével és a 0,8 százalékos arányával szinte valószerűtlennek tűnik. Nem panaszkodhatnak a győriek sem, ahol az 1 159 munkanélküli 1,35 százalékos relatív mutatót eredményezett, míg Érden 1,73 százalékot, avagy 789 álláskeresőt mért az NFSZ.

Az ötödik kerület mind felett

December végén Budapesten összesen 20 500 álláskeresőt regisztrált a hatóság, ami azt jelenti, hogy munkavállaló korú lakosság 1,8 százaléka nem talált magának munkát. Minden tekintetben az ötödik kerület a nyertes, hiszen nemcsak számszerűleg, hanem a relatív mutatóban is (itt a második kerülettel holtversenyben) mérte a legjobb eredményt az NFSZ.

A legtöbb munkanélküli Zuglóban található, ám ha az arányokat nézzük, úgy már a 20. kerületben a legrosszabb a helyzet. A legtöbb munkavállalási korú lakos, egészen pontosan 83 893 a XI. kerületben van, éppen csak megelőzve a III. kerületet (83 067).