Az Ab alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megszüntette azt a szabályt, ami visszamenőleg vetett ki 98 százalékos adót a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítésére, szabadságmegváltására.

A júliusban elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. 

Jó erkölcsbe nem ütköző jövedelmeket is súlytottak volna

A testület szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak. Ugyanakkor az Ab hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.

Egyhangú döntés született

A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá.  A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójával kapcsolatban több mint 90 indítvány érkezett az Ab-hez.

Az indítványozók - köztük szakszervezetek is - kifogásolták a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában - költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működtetett más jogi személynél - foglalkoztatott magánszemélyek végkielégítését és egyes jövedelmeit, és azt, hogy a szabályozás visszamenőleges. Ilyen jövedelem például a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény és az előző évi szabadság megváltása.

Nem kell befizetni a különadót

A jogszabály szerint annak, aki már megkapta a különadó alá vont pénzt a 2010-es adóévben, október 31-ig be kellett volna fizetnie a 98 százalékos különadót.
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik. A parlament a különadó kapcsán, a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében módosította az alkotmányt is; az MSZP- és az LMP-frakció nemmel szavazott.


Megnyugtatónak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a különadóról szóló rendelkezéseket; a jó erkölcsbe ütköző kifizetések megakadályozására véleménye szerint nem az adóztatás nyújt megoldást, hanem a kifizetéseket megalapozó szerződések megtámadása mondta Vadász Iván az MTI-nek. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint három ponton is alkotmányellenes volt a rendelkezés.

A demokrácia macerás dolog

Nem csak az volt a baj, hogy visszamenőleges hatályú volt, de 98 százalékos mértéke miatt már nem adónak minősült, hanem kisajátításnak. Legalábbis a régebbi alkotmánybírósági ítéletek alapján - fűzte hozzá Vadász Iván. Az alkotmány szerint kisajátítani csak nyomós közérdekből lehet, azonnali, teljes kártérítés mellett - jegyezte meg az adószakértő. Kifogásolható volt az is, hogy az adót szankcióként alkalmazták, noha az alkotmány szól az arányos közteherviselésről is, arról, hogy az adót arányosan kell viselni.

A jó erkölcsbe ütköző szerződések elleni fellépéshez megvolt az eszköz: meg kellett volna támadni ezeket a szerződéseket. A polgári törvénykönyvben és a munka törvénykönyvében is szerepel, hogy az ilyen szerződések semmisek és megtámadhatók - hangsúlyozta a Vadász Iván. Ez macerásabb lett volna az adószakértő szerint, de a macerát a demokráciában nem lehet megtakarítani. A demokrácia egy nagyon munkaigényes és fárasztó intézményegyüttes, időigényes - tette hozzá Vadász Iván.