Alkotmányossági aggályok a földtörvény miatt

Továbbra is hiányolja a fiatal gazdák előtérbe helyezését a földforgalmi törvény átdolgozott tervezete kapcsán a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya). Emellett komoly alkotmányossági aggályaik vannak a helyi földbizottságoknak a tervezetben lévő jelenlegi szabályozásával kapcsolatban. A parlament ma megszavazta a mezőgazdasági bizottság törvénymódosítóját.
Kiss Melinda, 2013. június 3. hétfő, 19:12

Továbbra sem támogatja kellőképpen a fiatal, pályakezdő gazdálkodókat a földforgalmi törvény tervezete - közölte a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) a törvénytervezethez nemrégiben bizottsági módosítók útján elfogadott, VM által kidolgozott módosításokkal összefüggésben. A szervezet elsősorban azt hiányolja, hogy a fiatal, pályakezdő gazdálkodók önálló kategóriaként nem jelennek meg sem az elővételi, sem az előhaszonbérleti preferencia sorrendnél. Meglátásuk szerint célszerű lenne a fiatal földművest önálló kategóriaként kezeli a törvényben, továbbá lehetővé tenni a pályakezdő földműves számára, hogy abban az esetben, ha több településen szerez földet, akkor e földrészletek egyike szerinti településen kezdje meg állandó lakosként a tevékenységét. Ahogyan egy olyan szabály bevezetése is, amely szerint a gazdaságot és a termőföldet az a gyermek örökölheti, amelyik aktívan részt vett és vesz a mezőgazdasági termelésben.

A legnagyobb problémát azonban a helyi földbizottságok működésének szabályozásában látja az érdekképviselet. Egyrészt alkotmányossági szempontból aggályos a jelenlegi szövegtervezet, mivel nem biztosít sem jogorvoslati, észrevételezési lehetőséget a földbizottság döntései kapcsán, sőt, az eljárásban érintettek - az eladó, a kiszemelt vevő, illetve az engedélyezési eljárásba bejelentkező elővásárlásra jogosultak - meg sem ismerhetik a földbizottság által az engedélyező hatóságnak kiadott állásfoglalás tartalmát. A későbbi visszaélések, viták és perek megelőzése érdekében az Agrya célszerűnek tartaná, ha az ügylet szereplői megismerhetnék és véleményezhetnék a földbizottság állásfoglalását, valamint azt is, ha az engedélyezésre kijelölt hatóság ezt az eljárás során figyelembe vehetné. Ha az engedélyező hatóság a nyilatkozatok és észrevételek alapján felülbírálhatná a földbizottsági állásfoglalást, elkerülhető lenne, hogy egy nem földbizottsági tag helyben lakó tervezett földértékesítését meghiúsítsa a földbizottsági állásfoglalás megtagadása pusztán azért, mert az a tagok gazdasági érdekeit esetleg sértené. Az indoklás szerint ugyanis a helyi földbizottságok tagjai alapvetően is érdekeltek és érintettek a településen zajló földügyletekben, még akkor is, ha a saját, vagy hozzátartozója ügylete esetén a bizottsági tag nem vehet részt az eljárásban.

Megszavazták a földforgalmi törvény módosítóit
Átírta a csaknem egy éve tárgyalt földforgalmi törvényjavaslatot az Országgyűlés hétfőn, miután a képviselők megszavazták a mezőgazdasági bizottsági módosítókként benyújtott új, a Vidékfejlesztési Minisztérium által megírt javaslatokat. Újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást. A változtatások egyike, hogy az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. A módosítás szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon. Döntöttek a helyi földbizottságok létrehozásáról is. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. A földtörvény zárószavazása jövő héten lehet - írta az MTI.

 

Szintén az engedélyező hatóság mozgásterét szélesítené az érdekképviselet azon javaslata, amely kiküszöbölné, hogy a földbizottságok az állásfoglalás megtagadásával passzív módon elhúzzák, illetve megakadályozzák az egyes adásvételi ügyleteket. A tervezet jelenlegi verzió szerint ha a bizottság nem ad ki állásfoglalást, akkor a hatóság automatikusan megtagadja az ügylet engedélyezését. Az Agrya enyhítene azon a szabályon, amely szerint meg kell tagadni az engedélyt, ha a vevőre az ügyletet megelőző 5 évben földvédelmi bírságot szabott ki, szerintük úgy kellene módosítani a tervezetet, hogy csak a meg nem fizetett bírság esetén kerüljön sor a szankcióra.

Az Agrya szerint nem segíti a törvény majdani alkalmazhatóságát a családi gazdálkodó fogalmának meghatározása a tervezetben. Jelenleg ugyanis a családi gazdaság egy adózási kategória, a gazdálkodó őstermelőként, vagy egyéni vállalkozóként választhatja. A tervezet szerint azonban a jövőben a családi gazdálkodó nem lehetne sem őstermelő, sem egyéni vállalkozó. Az érdekképviselet azt is sérelmezi, hogy a tervezet megszüntetné a haszonkölcsön szerződések lehetőségét, holott, ha a jelenleg hatályos szabályokat pontosítanák, akkor ez fontos és például a gazdálkodó betegsége esetén hasznos földhasználati forma lehetne. A használati átengedés lehetőségét szintén hiányolja a szervezet a jogszabálytervezetből. Ezzel a lehetősséggel jelenleg elsősorban az osztatlan közös táblákon gazdálkodók élnek, a lehetőség továbbélése segítené a gazdálkodás racionalizálását - tekintve, hogy jelenleg még mindig több mint egymillió hektár kimérésére várnak a tulajdonosok.

HOZZÁSZÓLÁSOK