BUX
38616

Áll a bál a kötelező kamarai tagság körül

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint kötelező iparkamarai tagság esetén a tagdíjat törvényben kellene szabályozni, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete és a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ) pedig tiltakozik a kötelező iparkamarai tagság bevezetése ellen.

MTI, 2014. június 11. szerda, 19:40

Az MGYOSZ szerdán az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában hangsúlyozza: a kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj lényegében a vállalkozásokra kivetett adónak tekinthető, ezért létfontosságú, hogy azt törvényben szabályozzák, ne a kamara  döntésétől függjön, és mértéke ne haladja meg a jelenlegi regisztrációs díj inflációval növelt értékét. Az MGYOSZ általánosságban is olyan megoldást tud támogatni, amelyben a kötelezettségek, vagyis a fizetendő tagdíjak mértéke, illetve a kapott szolgáltatások és a szavazati jogok arányban maradnak egymással a jövőben is - írja állásfoglalásában az szövetség.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köztestület, amelyhez állami feladatokat szerveznek ki, és nem érdekképviseleti szerv, így értelemszerűen nem szereplője a versenyszféra országos és ágazati érdekegyeztető fórumainak, nincs szerepe a szigorúan munkaadók, munkavállalók és a kormány kompetenciájába tartozó kérdésekben, így különösen a Munka Törvénykönyve, a minimálbér és a bérajánlások ügyében - foglalt állás a kötelező kamarai tagság tervével kapcsolatban.

A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint a kötelező iparkamarai tagság nem szolgálja a mikro- és kisvállalkozások érdekét, ezért elutasítják, és tiltakoznak ellene. Az egyesület MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint elsősorban a szakmai alapon, önkéntesen vagy szakmai köztestületként létrejövő szervezetek tudnak szakszerűen segítséget nyújtani tagjaiknak, mert közvetlenül ismerik a szakmai előírásokat és tagjaik problémáit.

Az adótanácsadók arra hívják fel a figyelmet, hogy a kötelező iparkamarai tagság egyszer már csődöt mondott, és a jelenlegi éves 5000 forint "regisztrációs" díj is csak arra alkalmas, hogy az összes vállalkozás 98 százalékát kitevő mikro- és kisvállalkozások terheit éves szinten - a teljes kör fizetése esetén mintegy 4,5 milliárd forinttal növelje. A vállalkozások nagyfokú elutasítása, hogy az adóbehajtási fenyegetés ellenére is csak körülbelül 55-60 százalékuk fizeti be a díjat - írja közleményében az Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete.

A Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ) is tiltakozik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlésén elfogadott vitaanyag ellen, amely egyebek mellett a kötelező iparkamarai tagság bevezetését tartalmazza - közölte a szövetség szerdán az MTI-vel. Tájékoztatásuk szerint az MSZKSZ kibővített keddi elnökségi ülésén a szakmai kamarák elnökei hangsúlyozták, hogy az ágazatról valós képet az egyes kamarák tudnak csak szolgáltatni.

Közleményükben kiemelik, hogy a szakmai kamarák jelenleg is ellátják az "iparkamarai feladatokat", így szükségtelennek tartják mind az iparkamara, mind pedig a tagjaik további terhelését.

Az MSZKSZ ragaszkodik ahhoz, hogy a tervezett módosítás során a törvény hatálya alól az agrárkamarához hasonlóan a szakmai kamarák tagjai és nyilvántartottjai is kerüljenek ki. A szakmai kamarák törvényi felhatalmazás alapján több éve regisztrálnak vállalkozásokat, amelyeknek tevékenysége már eleve kamarai tagsághoz vagy regisztrációhoz kötött - hívja fel a figyelmet szövetség közleményében.

A közel 300 ezer tagot tömörítő MSZKSZ véleménye szerint az évi 5000 forint iparkamarai hozzájárulási díj - amelyből 2012-ben a 45 százalékos fizetési hajlandóság ellenére is 2,5 milliárd forint bevétele származott az iparkamarának - a továbbiakban indokolatlanná vált, mivel az iparkamara jogosult lett a cégbírósági nyilvántartásból adatok lekérésére.