Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A "Nemzeti vagyonba tartozik: az állam és az önkormányzatok tulajdonában levő dolgok - olvasható a veretes szöveg az új nemzeti vagyon törvényben, amit Fellegi Tamás épp lemondott fejlesztési miniszter a napokban terjesztetett a parlament elé. A törvény nem marad adós a "dolgok" deffiniálásával sem: eszerint dolog nem más mint "minden birtokba vehető dolog és a dolog módjára hasznosítható természeti erők."

A törvény ugyanakkor gondol a levegőre és a régészeti leletekre is - ugyanis szintén kimondja, hogy a nemzeti vagyon részét képezi "Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér". Az állami vagyon részét képezi a "Szent Korona" az országház, a folyók , a közutak, a föld méhének kincsei a rádióspektrum, valamint az állami cégek. A parlament kéthamaraddal fogadná el a magyarországi patakok listáját, eszerint a Dunától kezdve a Hercegkúti patakig kis millió folyócska az állam tulajdonát képezik. Ugyancsak kétharmad szentesíteni a vasúti törzshálózatott - vagyis azon pályák amelyeket a jövőben csakis állami cég üzemeltethet.

A nemzeti vagyon kezelésének elsődleges célja a közfeladatok ellátása kell, hogy legyen, az állami vagyongazdálkodást is ennek a célnak rendelné alá az új törvény. Eszerint a közfeladatok ellátására szolgáló vagyont óvni, gyarapítani kell - ám ha arra nincs szükség akkor az eladható - vagyis ez a törvény sem zárná ki a privatizációs eszközöket az állami vagyonkezelés eszköztárából - ahogy azt a most érvényben levő törvény sem teszi. Ingyenes használatba állami vagyon akkor adható, ha az közfeladat ellátása érdekében történik - szögezi le a javaslat. A nemzeti vagyon használatba nem adható off-shore cégeknek, s a törvény hasonlóan szigorú a közös tulajdonlás, illetve a privatizáció estében is, állami tulajdon csakis átlátható vállalathoz kerülhet a vagyon.

A csővezeték és szerencsejáték állami monopólium marad

A várhatóan a jövő év tavaszán a parlament elé kerülő törvény leszögezi, hogy a csővezetékes szállítás, a szerencsejáték szervezése, a bányászati tevékenység, a rádióaktív anyagok előállítása és szállítása, az állami vasútvonalakon személyszállítás és árufuvarozás mind-mind állami monopólium. Ezen monopóliumokról az állam - jelenlegi szokásoknak megfelelően - átmenetileg lemondhat koncessziók formájában. Ugyancsak állami feladat lenne a jövőben nemzetközi repülőtér alapítása és üzemeltetése - bár eddig az új repülőterek üzemeltetése e kötelem nélkül is befuccsolt - elég csak Sármellék folytatódó kálváriájára gondolni.

Ugyanakkor a vasúti személyszállítás esetében nem ilyen megengedő a törvényjavaslat, ugyanis a jövőben az állami vasúti törzshálózaton üzemeltetést csakis száz százalékos tulajdonban levő állami vállalat végezheti - vagyis a pályahálózat esetében kizárják akár a koncesszió, akár a privatizáció lehetőségét. Ugyancsak kizárólagos állami feladat
a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás - vagyis a volánok üzemeltetése.

Amennyiben sor kerül a jövőben privatizációra, akkor arra csakis versenyeztetés kerületében kerülhet sor. Ugyanakkor szűkül az eladható vagyonkör, pontosabban kétharmados törvény bővítené a tartós állami tulajdonban tartandó cégek listáját. Eddig ezt a kérdést is feles törvény rögzítette - vagyis az ezen cégek estleges eladásról a jövőben a kormánynak meg kell szereznie az ellenzék támogatását. A tartósan állami tulajdoni körbe kerülnek többek közt a lóversenyzéssel kapcsolatos cégek, de ami fontos, ide kerül az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., valamint a Magyar Közút Nonprofit Kft is. A döntés inkább szimbolikus, mert ezen infrastuktúra fenntartó cégek önmagában nem lennének vonzó befektetések, hisz az általuk kezelt közutak, vasutak amúgy is állami tulajdonban maradna. Az autópályákról ugyanez nem mondható el - hisz azok jelentős része magántulajdonban van.