Február végén valamivel több mint 430 ezer álláskereső volt Magyarországon - közölte a legfrissebb statisztikákat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ). Ez 2,9 százalékkal, 13 ezer fővel kisebb mint a 2014-es hasonló adat, de januárhoz képest 4,1 százalékos (16 884 fő) a növekedés. Jó hír ugyanakkor, hogy a mostani az utóbbi 11 év legjobb februári adata. (A legutóbbi tíz év statisztikáit itt foglaltuk össze.)

A legtöbb álláskereső (224,5 ezer fő, 52,1 százalék) középfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, ettől nem sokkal marad el a legfeljebb általános iskolát végzettek száma: ők 185,1 ezres tábort alkotnak, ami az összes álláskereső 43 százalékát jelenti. A felsőfokú végzettségnél már jelentősen csökken a munkanélküliek száma, hiszen ilyen képzettséggel már csak 21,2 ezer fő keres állást.

A területi bontást nézve az látható, hogy a legtöbb álláskereső - 106 383 fő - az Észak-Alföldön próbál megélni, de igen sok a munkanélküli Észak-Magyarországon (82 ezer fő), illetve Közép-Magyarországon (69 ezer fő) is. Érdekesség, hogy amíg havi alapon minden régióban emelkedést mért az NFSZ, addig éves alapon Észak-Magyarország kivételével mindenhol csökkent a létszámuk. Amennyiben a megyei adatokat böngésszük, úgy Borsod-Abaúj-Zemplén áll a legrosszabbul 51894 fővel, míg a legjobb eredménnyel Vas büszkélkedhet (6029).

Az összes álláskereső 12,1 százaléka számít pályakezdőnek, a legtöbb fiatal Szabolcs-Szatmár-Bereg (7679) és Borsod-Abaúj-Zemplén (6747) megyében nem talál magának állást, de nem lehet túl büszke az eredményeire Hajdú-Bihar (5051) sem. A lista másik végén ugyanakkor azt látjuk, hogy Győr-Moson-Sopron mindössze 441 fiatal nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ahogy Vas megyében is csak 565 a számuk.

Mindenképpen jó hír, hogy jelentősen, 18,7 százalékkal csökkent az egy éven túl a nyilvántartásban szereplők száma, így február végén 103 ezer tartós állás nélküliről beszélhettünk - ami azonban még mindig az összes álláskereső 23,9 százaléka.

Támogatás nélkül nehezen megy

Idén februárban a cégek összesen 29 ezer üres ezer üres álláshelyet jelentettek be, melynek 43,6 százalékához igényeltek támogatást, azaz jól látszik, hogy a versenyszféra még mindig nehezen teremt magától munkahelyeket. A legtöbb új munkaerőigény egyébként a fővárosba, Csongrád, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékbe koncentrálódott, ezeken a területeken jelentették be az állások 36,2 százalékát.

Amennyiben a nem támogatott munkahelyeket nézzük, úgy azt látjuk, hogy egy év alatt még csökkent is a számuk, igaz csak 1,1 százalékkal. Februárban egyébként 16,4 ezer ilyen állást jelentettek be, a legtöbbet, 2453-at Budapesten - nagyjából annyit, mint az Észak-Alföldön összesen. (Februárban egyébként a nem támogatott állások főképp az egyszerű ipari, az egyszerű szolgáltatási, a mechanikai gép-összeszerelő, a szolgáltatási és szállítási, az egyéb termék-összeszerelő és egyszerű mezőgazdasági foglalkozásokra vonatkoztak.) A támogatott munkahelyek száma 12671 volt, ami 16,9 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz és 4,3 százalékos a múlt havihoz képest. Ebben a tekintetben a legtöbb munkahelyet a Csongrád megyében hozták létre, egészen pontosan 2458-at.

Februárban egyébként 76,4 ezer üres állást állt a munkakeresők rendelkezésére, amiből a hónap végére maradt még 49,2 ezer. Nem meglepő módon a legtöbb szabad álláshelyet Budapesten és Pest megyében regisztrálta az NFSZ, mindkét területen valamivel több mint hatezer munkahely állt a lakosság rendelkezésére. Érdekesség, hogy a képzeletbeli dobogóra Hajdú-Bihar fért fel 4950 álláshellyel, miközben itt hagyományosan sok az álláskereső. Az biztos, hogy nem jó Tolna megyében álláskeresőnek lenni, hiszen itt csak 327 állás volt szabadon a hónap végén, de mindössze 591 betöltetlen állást talált a hatóság Nógrádban is.

Így állunk uniós összehasonlításban

A tavalyi év utolsó negyedévében az összes munkahely 1,8 százaléka volt betöltetlen az eurózónában és 1,7 százaléka a 28 tagállamban - közölte múlt hétvégén a legfrissebb adatokat az Eurostat. Az EU statisztikai hivatala szerint az előző negyedévhez képest ez 0,2, illetve 0,1 százalékos növekedés, míg az egy évvel korábbi adatokhoz képest mindkét területen 0,2 százalékos emelkedést regisztráltak.

2014 végén arányaiban a legtöbb üres álláshely Németországban volt (3,2 százalék), de sok cég kereste a megfelelő munkaerőt Máltán (2,5 százalék), illetve az Egyesült Királyságban (2,4 százalék) is. A lista másik végén Ciprust találjuk 0,3 százalékkal, de nem bővelkednek a munkahelyekkel a lettek és az olaszok (egyaránt 0,4 százalék) sem.

Magyarország, a maga 1,3 százalékával a középmezőnyben foglalt helyet 2014 végén, holtversenyben Dániával. Amennyiben a régiót nézzük, úgy azt látjuk, hogy arányaiban a cseheknél és az osztrákoknál több a szabad munkahely (1,6 százalék), míg a románoknál (0,9 százalék), szlovákoknál (0,9 százalék), vagy éppen a horvátoknál (0,6 százalék) nehezebb szabad munkahelyet találni.

2014 Q4Változás az egy évvel
ezelőtti adatokhoz
képest (százalék)
Németország3,20,4
Málta2,51,2
Egyesült Királyság2,40,4
Belgium1,9-0,5
Csehország1,60,7
Ausztria1,6-0,1
Hollandia1,50,3
Észtország1,40,2
Svédország1,40,1
Dánia1,30,1
Magyarország1,30,2
Litvánia0,90
Luxemburg0,90,2
Románia0,90,2
Szlovákia0,90,1
Finnország0,90,2
Írország0,80,1
Görögország0,80,1
Bulgária0,70,1
Spanyolország0,60
Franciaország0,60,1
Horvátország0,60,1
Portugália0,60,2
Szlovénia0,60
Lengyelország0,50,1
Olaszország0,40
Lettország0,40
Ciprus0,30,1
Forrás: Eurostat