BUX
38228

Ami a budapesti nőknek fontosabb

A fővárosi fejlesztési tervek társadalmi támogatottsága széleskörűnek mondható, a legtöbben a négyes metrót szorgalmazzák. A projektek többségére érvényes, hogy azokat a nők, a középkorúak, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűek az átlagnál erőteljesebben támogatják.

Ádám Viktor, 2006. március 28. kedd, 10:50

A Podmaniczky program közcélú közlekedéssel kapcsolatos elemeinek többsége igen nagy társadalmi egyetértésre talált a fővárosiak körében - derül ki a fővárosi önkormányzat intézménye, a Studio Metropolitana Kht. tanulmányából.


Tömegközlekedés, bicikliutak


A budapestiek leginkább a tömegközlekedési járműállomány folyamatos cseréjét, újabb metróvonalak építését, a meglévők felújítását, valamint a parkolási rendszer fejlesztését igénylik. Igen magas a kerékpárút-hálózat fejlesztésének támogatottsága is, csakúgy mint a panelfelújítási programé - ez utóbbit a budapestiek négyötöde tartja fontosnak.


Az ötös metró megépítését - feltehetőleg a távolabbi jövőben történő megvalósulása miatt - csupán a megkérdezettek fele szorgalmazza.


Rendet, tisztaságot, zöldet!


Ami a lakó- és közterületi fejlesztéseket illeti, a válaszokból kitűnik a rendezettség és tisztaság iránti erős igény. A fővárosiak többsége fontosnak ítéli a városrehabilitáció kiterjesztését, az elöregedett, lepusztult városnegyedek felújítását, életre keltését. Szinte minden válaszadó helyeselte, hogy parkot létesítettek a Károly körúti bazársor helyén. Sokak szerint nem szabadna építkezni a területre, ugyanakkor a megkérdezettek fele üdvözölte, hogy új kulturális közintézmény épül majd a belvárosban.


A budapestiek mind a köztisztaság kérdését mind az aluljárók állapotát különösen kritikusnak érzik, így nem meglepő, hogy szinte minden fővárosi fontosnak tartja azon elképzeléseket, miszerint felújítanák a frekventált aluljárókat, illetve fokozott köztisztasági beavatkozásokat is szívesen látnának.


Magas társadalmi együttértésre találtak az agglomerációs zöldgyűrű védelmét szolgáló intézkedések is, ám a csepeli új, nagy közpark létesítése - mivel kevesebb városlakót érint -mindössze 3,3-as átlagot ért el ötfokú skálán. A Duna megközelíthetőségének javítását a megkérdezettek fele érzi fontosnak.


Amire kevésbé vevők a fővárosiak


A kutatás során arra nem kérdeztek rá, hogy milyen terveket utasítanak el a fővárosiak. A támogató hangulat a legtöbb tervnél erősnek mondható, csupán néhány projektnél maradtak kisebbségben azok, amelyek az adott elképzelést fontosnak vagy nagyon fontosnak tartják. Ilyen például a budai Duna-parton az összefüggő villamosvonal létrehozása, az Orczy-kert átépítése, vagy éppen egy csepeli nagy közpark létesítése. A lelkes támogatottság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a konkrét megvalósítás során helyi szinten ne jelentkeznének komoly ellenvélemények. Ilyen lehet, hogy bár a parkolási rendszer fejlesztése széleskörű támogatást élvez, miközben szinte minden mélygarázs-építés a helyi lakosok, környezet- illetve városvédők tiltakozását váltja ki.


Csak egy maradhat: négyes metró


A budapestiek tehát sokmindent kiemelten fontosnak tartanak, ám ha csak egy dolgot nevezhettek meg a megkérdezettek, egy-egy téma erőteljes hangsúlyt kapott. A lakó- és közterületfejlesztéssel kapcsolatban a legnagyobb támogatottságot a fokozott köztisztasági beavatkozások kapták, e mellé állt a válaszadók 19 százaléka. Ezüstérmes lett a városrehabilitáció kiterjesztése (17 százalékkal), a harmadik helyre az állami támogatással futó panelprogram érkezett be (16 százalékkal). Érdekes, hogy miközben a megkérdezettek a konkrét projektek közül a Moszkva tér átépítését támogatták a legnagyobb arányban - több mint kétharmaduk fontosnak, illetve nagyon fontosnak tartotta ezt a programot -, addig az "egyet megnevezős" játékban a budai csomópontot csak 7 százalék említette, mint legfontosabbat.


A közcélú közlekedéssel kapcsolatos programok között - szintén egyet megnevezve - a legtöbb szavazatot a négyes metró kapta, 35 százalékos súllyal. (A kiemelkedő támogatottságban jó eséllyel szerepe van annak is, hogy a fővárosi fejlesztési tervek között hosszú évek óta szinte erről esett a legtöbb szó a híradásokban.) A második helyre a P+R rendszer futott be, 19 százalékkal. (A kht. vezetője, Ongjerth Richárd ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy azért nevezhették e programot közel négyszer annyian a legfontosabbnak, mint az egységes parkoláspolitikát, mert utóbbi mibenlétéről jóval kevesebb ismerettel bírnak.)


Nők, középkorúak


Érdekes, hogy az egyes programokat a nők a legtöbb esetben fontosabbnak tartják, mint a férfiak: az 1-től 5-ig terjedő skálán az egyes projektekre adott női osztályzatok jellemzően 0,1-0,4 ponttal haladták meg az ellenkező nem vélemény-átlagát. Tovább vizsgálva a megkérdezettek összetételét, az átlagosnál nagyobb támogatottságot élveznek a tervek a középkorúak (45-59 évesek) körében, míg a fiatalok valamivel kisebb lelkesedést mutatnak. A legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a legkevésbé képzettek pártolták például a tömegközlekedési járműállomány folyamatos cseréjét, a négyes metrót, a kerékpárút-hálózat fejlesztését, a kettes metró felújítását, vagy éppen a budai Duna-partra elképzelt összefüggő villamosvonalat. Ez vélhetően a jövedelmi helyzettel összefüggő utazási szokásokkal magyarázható, ugyanis az autóval valószínűleg jobban ellátott, felsőfokú végzettséggel rendelkező réteg a P+R rendszer fejlesztését, az egységes parkoláspolitika kialakítását támogatta átlag feletti mértékben. (Érdekes, hogy a Ferihegy-gyorsvasút fontosság-osztályzata a legkevésbé képzettek között lett a legmagasabb.)