Ami ma az egészségügyben van, az a szakpolitika csődje

A magyar orvosok mintegy 10-12 százaléka dolgozik külföldön, az aktív gyógyítókhoz viszonyítva 20 százalék fölötti is lehet az arányuk. A külföldön munkát vállalók visszatérését sok minden más mellett az is hátráltatja, hogy a hazai kórházakban elutasítják a kinti tapasztalatok hasznosítását - hangzott el egy az orvoshiánnyal, -migrációval foglalkozó háttérbeszélgetésen.
Szepesi Anita, 2016. október 14. péntek, 07:08

Noha az orvoselvándorlás fontos szakpolitikai kérdés és a szakmában erre vezetik vissza az egészségügy általános helyzetét, a betöltetlen praxisokat és ellátatlan térségeket, még sincsenek sem az itthon ténylegesen működő, sem a külföldön dolgozó orvosokról megbízható adatok, regiszterek, így az elvándorlás mérése nehézkes és bizonytalan. Inkább a szándék az, ami mérhető a hatósági bizonyítvány igénylések számából - mondta egy nemrégiben befejeződött kutatás eredményeiről Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Falus Ferenc volt tisztifőorvos nevével fémjelzett Markáns beszélgetések című, az orvosmigrációról, orvoshiányról rendezett háttérbeszélgetésen.

A Kopint-Tárki kutatásában a külföldön dolgozó, illetve korábbi külföldi munkatapasztalattal rendelkező orvosok 2000-2015 közötti migrációjának jellemzőit vizsgálták 1100 fős mintán. Az eredmények az emigráns orvosok számának és arányának növekedéséről tanúskodnak.

A kutatók becslése szerint a magyar orvosok 9-11 százaléka, mintegy 3250 orvos élt 2012-ben külföldön. A létszám folyamatosan nő, főleg Németország felé 2011 óta jelentős az emelkedés. A Markáns című beszélgetéssorozat szervezője, a volt tisztifőorvos Falus Ferenc szerint a gyógyító orvosokhoz viszonyítva 20 százalék is lehet a külföldön gyógyítók aránya.

A migráció egy tünet

Az orvoselvándorlás nem szükségképpen jelent külföldre költözést, az orvosok pályaelhagyása is jelentős mértékű. A kutatás kedvezőtlen kormegoszlást tükröz: a most Magyarországon dolgozók csaknem fele 50 év feletti, és minden ötödik orvos 35 éves, vagy fiatalabb annál. A külföldre ingázást inkább a középkorúak vállalják, az ide-oda utazók 68 százaléka 36-50 éves.

A migráció csak egy tünet, nem hozható közvetlenül összefüggésbe a betöltetlen praxisok és ellátatlan körzetek számának növekedésével, nem direkten rontja a leszakadt régiók ellátását, persze az utánpótlás helyzetét befolyásolja - hangsúlyozta Hárs Ágnes.

A kutatás fő megállapítása, hogy az orvosok már bérnyereség nélkül is hajlandóak lennének külföldön munkát vállalni. A diplomaszerzést követően eleinte kismértékben nő, majd 10 évvel a pályakezdést követően csökkenni kezdi a külföldi munkavállalás valószínűsége. A férfiak, a szakvizsgával nem rendelkezők, és az orvosok nagyobb valószínűséggel vállalják a külföldi munkát, mint a nők, a szakvizsgával rendelkezők és a fogorvosok.

Hazatérnek?

Aki egyszer már dolgozott külföldön, nagy valószínűséggel továbbra is külföldön dolgozna. A hazatérést a munka- és életkörülmények közül kevés tényező motiválhatja. A külföldön munkát vállalók jellemzően kedvezőtlenebbnek ítélik meg a hazai helyzetet az itthon maradóknál.

Ugyanakkor kiderült, már kisebb mértékű béremelés is csökkenti a külföldi munkavállalás valószínűségét. Különösen fontos ez a pályakezdő, szakvizsga előtt állók esetében. Hárs jelentős visszatartó erőként említette a képzés, továbbképzés színvonalának javítását is.

Ahol a gyerekorvos van, ott nincs gyerek, ahol a gyerek, ott nincs gyerekorvos

Részben a migráció miatt nagyon kevés a gyerekorvos, a migrációs listán ez a szakma a 4-5. leggyakoribb az aneszteziológus, a belgyógyász és a sebész után - állapította meg Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese. Aggasztóan lecsökkent a házi gyerekorvosok által ellátott gyerekek aránya, Szabolcs-Szatmárban jelenleg csak minden második gyerekre jut háziorvos.

Veszélyes arányváltozást jelez, hogy ahol sok a gyerekek, ott nincsenek gyerek-háziorvosok, ahol viszont ott vannak az orvosok, onnan hiányoznak a gyerekek. Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves, Nógrád, Somogy megyében jut a legkevesebb házi gyerekorvos a gyerekre. Vannak abszolút gyerekorvosmentes kistérségek - ilyen a Bodrogköz -, ahol kézzelfogható a hátrányos helyzetű lakosság esélyegyenlőtlensége, amely már a jó helyzetben lévő populáció életkilátásait is rontja - vélte a kórházszövetség elnökhelyettese A fővárosi agglomerációban sem jók az arányok, míg a fővárosban pont fordított a helyzet.

Praxist visznek 80 felett

A létszámhiány mellett a korfa a másik probléma: ma minden negyedik házi gyerekorvos elmúlt 65 éves, sokan viszik a praxist még 80 évesen is, mert a rendszer utánpótlás híján kiüresedett - fogalmazott Velkey, aki a szakpolitika szűklátókörűségére vezeti vissza az elégtelen képzést.

A szabályozás is a humánerőforrás-krízist erősíti, a specializációkat nem lehet hiányszakmának jelölni, ezért már az újszülöttek biztonsága sem megnyugtató a neonatológusok (újszülött-gyógyászok) hiánya miatt, de gyerekkardiológusokból, gyerek-gasztroenterológusokból, és gyerekneurológusokból sincs elegendő - figyelmeztetett Velkey György.

Weltner János, a Semmelweis Egyetem I. számú sebészeti klinikájának sebésze egyszerűen a szakpolitika csődjének nevezte azt, ami ma az egészségügyben zajlik. Úgy vélte, a háziorvosi praxisok szakmapolitikai irányítása teljes tévedés, az orvosok azért kénytelenek a nyugdíjkorhatár után is dolgozni, mert a látszatbér látszatnyugdíjából nem lehetne megélni.

Borzalmas a szétszakadás

A hátrányos helyzetű körzetekben pedig azért nincs gyerekorvos, mert paraszolvenciatermelő képesség sincs - magyarázta Weltner János, aki borzalmasnak minősítette az egészségügyi ellátásban és az életkilátásokban mutatkozó polarizáltságot.

Rendszerhibából fakad a migráció, amit nagyon sok más tényező erősít, közte az orvosok fokozódó frusztrációja és bizonytalansága  - mondta Weltner. Az orvosok nem tudják mi vár rájuk és a kórházukra, fogalmuk sincs a saját pályaképükről. Az egyetemek költségvetéséből az elmúlt három évben a források negyedét kivonták, s miközben egy tanársegédtől elvárják, hogy jelentkezzen a doktori képzésbe, nincs elegendő  pályázati forrás a kutatásokra. Azt pedig nem mindenki vállalja fel, hogy egy kandidátusi PhD-dolgozat érdekében hazugságok tömkelegét rakja egymás mellé - fogalmazott Weltner.

Nem szabad elfeledkezni a belső migrációról, a másod-, harmad-, negyedállásokról, sokszor ezek miatt nem jut idő sem a minőségi, sem a tudományos munkára - tette hozzá a Semmelweis Egyetem sebésze.

Kutatás? Ugyan már!

A beszélgetés másik résztvevője, a Semmelweis Egyetem belgyógyászati klinikájának több évtizedes múlttal rendelkező orvosa megerősítette: klasszikus értelemben semmilyen kutatás nem folyik még a klinikán sem, finanszírozás, idő és lehetőség híján. Ugyanakkor se szeri, se száma az olyan megbeszéléseknek, amelyek arról szólnak: kevesebb vizsgálattal, kevesebb gyógyszerrel, vagy anélkül kell gyógyítani - jegyezte meg az orvos.

Nem kell a nemzetközi tudás

Magyarországon a kórházakban jellemzően nem fogadják szívesen a külföldi munkatapasztalatot - ezt már egy hat és fél angliai évet maga mögött tudó radiológus tette hozzá, aki a katasztrofális itthoni munkaszervezéssel is magyarázza, hogy nem jönnek vissza a már egyszer külföldre távozott orvosok. Vele ellentétben Velkey György a Bethesda kórházban azt tapasztalja, jól beilleszthető a külföldi tapasztalat, akár az ingázás is harmonikusan beépíthető, ha a munkahely ezt lehetővé teszi.

Drámai az egészségügy helyzete, de a változást nem a politikusok, hanem a civil szféra képes kikényszeríteni - vélte Csehák Judit volt egészségügyi miniszter. Részpolitikákkal, kisebb-nagyobb kedvezményekkel, önkormányzati erőfeszítésekkel nem lesz megoldás. Másként kellene gondolkodni, főként az állampolgároknak, különben előbb utóbb nem lesz hol gyógyulni.

Nem a civil szervezeteknek, hanem a valódi civileknek kellene mozdulni és nyomást gyakorolni a politikusokra a változás érdekében - erősítette meg Weltner János. Véleménye szerint az orvosmigráció egy indikátor, ami elsősorban ugyan az egészségügy bajait jelzi, de valójában ennél jóval szélesebb körben meglévő problémákra is ráirányítja a figyelmet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

reszeloaladar, 2016.10.16 20:05

Nem most kaptak legalább nettó 100 rugó emelést?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html